Mit tesz az EU a klímaváltozás ellen?

A klímaváltozás káros hatásai az összes tagállamot érintik, még akkor is ha nem azonos módon. Az Európai Parlament a következő intézkedéseket tartja fontosnak a klímaváltozás mértékének visszaszorítására.

A globális felmelegedés megfékezése

Az ipari forradalom óta emelkedik az átlaghőmérséklet, a 2008–2017 közötti időszak pedig az eddig mért legmelegebb évtized volt. A valaha mért tizenhét legmelegebb év közül tizenhat 2000 utáni. A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint a 2008-as év a valaha regisztrált három legmelegebb év egyike volt Európában. A változást pedig javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése és az emberi tevékenységek okozzák.

Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,85ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek.

Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az üvegházhatású gázok 78%-a az energiaiparból származik Európában (2015.). A károsanyag-kibocsátás csökkentése európai szinten együttműködve sokkal hatékonyabb, a klímaváltozás káros hatásai pedig az összes tagállamot érintik, még akkor is, ha nem azonos módon. Míg a Mediterrán térségben nagyobb szárazság és kánikula várható, addig a kontinens belső területein a folyók áradása és erdőtüzek valószínűsíthetőek.

Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi adatok szerint az EU jó úton halad a klímacélok elérésében, 2015-re a kibocsátás 22%-kal csökkent.

Hogyan éri el az EU a kibocsátás csökkentését?

A párizsi klímamegállapodás részeként 2014-ben az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az Unióban az 1990-es adatokhoz képest.

Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.

Az energiaszektor kérdése

A klímaváltozás elleni fellépés fontos része az EU tiszta energia programja, amelyet 2018-ban fogadott el a Parlament. A cél, hogy növelje a megújuló energiák arányát az ágazatban, és lehetővé tegye a háztartások számára, hogy saját maguk termeljenek és tároljanak megújulókból származó villamosenergiát.

Emellett az EU külön figyelmet fordít az épületek energiahatékonyságának növelésére.

Az Európai Parlament honlapja szerint az uniós vezetők megegyeztek, hogy a 2014–2020 közötti időszakra tervezett büdzsé legalább 20%-át a klímaváltozással kapcsolatos projektekre fogják fordítani, ebből 3,4 milliárd eurót csak a LIFE környezetvédelmi akcióprogramra.