Magyarországon, a világon először fejlesztettek ki egy olyan eljárást, mellyel a víztisztító telepeken visszamaradt biomasszát hasznosítani lehet, méghozzá házi tisztítószerek formájában. A tisztítószer mindent tud, amit jó minőségű társai, és mindeközben nem veszélyes sem az egészségre, sem a környezetre.
Több évnyi kutatómunka előzte meg azt a fejlesztést, melynek eredményeként a víztisztító telepeken visszamaradt biomasszát hasznosítják, mégpedig tisztítószereket formájában. A Cycle nevet viselő tisztítószert bő egy hónapja dobták piacra, először wc-tisztító gél és fürdőszoba-tisztító formájában. Az anyag biológiailag tiszta, lebomló és fenntartható, nem veszélyes az egészségre, ebben az értelemben tehát tökéletesen megfelel napjaink fogyasztói igényeinek.
A reNEW Technologies szakemberei „véletlenül” találtak rá az eljárásra, melynek során ecetsavat lehet visszanyerni a biomasszából. A termék több tekintetben is különbözik az ecetsav tartalmú általános tisztítószerektől. Míg azokat mesterségesen állítják elő – többnyire metanol és szén-monoxid felhasználásával -, a magyar fejlesztők biológiai erjesztésű ecetsavat használnak. Ezt az anyagot a víztisztítás során keletkező szennyvíziszapból nyerik ki. Az iszap a szennyvíz mellett hulladékszármazékokat is tartalmaz, és egészen idáig végtermékként kezelték.
Az új szabadalmaztatott technológiával lehetőség vált arra, hogy értékes ásványi anyagot és szerves vegyületet nyerjenek belőle, így abból nemcsak újrahasznosított termékek gyárthatóak, de csökkenthetőek a víztisztító telepek működési költségei is.
A biomassza, amit a fejlesztők most felhasználtak, a lakossági, ipari és mezőgazdasági tevékenységek során keletkezik, és rendkívül drága a biztonságos elszállítása. Azzal, hogy lerakóba helyezték, elégették, értékes ásványtartalmak vesztek el. A tisztítószerek gyártása során most a biomassza 40 százalékát újrahasznosítják, s mindeközben nem keletkezik újabb hulladékot.
„Több millió baktériumot kell boldogan tartani nap mint nap” – mondta Záray Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója mondta az innováció bemutatóján, és lényegében összefoglalja a szennyvízalapú tisztítószerek gyártásának folyamatát.
A gyártás úgy történik, hogy a biomasszával töltött reaktorba aerob termofil (oxigént igénylő és magas hőmérsékletet kedvelő) baktériumokat juttatnak, itt pedig a baktériumok által termelt enzimek hidrolízis útján a szerves anyagot lebontják. A magas hőmérséklet biztosítja a csíramentesítést, vagyis a kórokozók eltávolítását, miközben értékes tápanyagok és széntartalmú vegyületek szabadulnak fel.
Szűrés után sűrű tápanyagoldat, azaz permeátum képződik, a fennmaradó szilárd anyagok pedig visszakerülnek nyersanyagként a reaktorba, vagy biogáz termelésére vetik be.
A permeátum szénvegyületeit vákuumdesztillációval választják el a tápanyagoktól, ami biztosítja a teljes csíramentesítést. Az ez után fennmaradó, tiszta, magas ecetsavtartalmú, illékony zsírsavak adnak alapot a környezetbarát háztartási tisztítószerek gyártásához, a tápanyagoldat pedig kiegészítő kezelés után tiszta, folyékony műtrágyát képez.
