Kert a háztetőn – Miért jó a tetőkert nekünk és a környezetünknek? (2. rész)

“Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva”- írja a híres építész, Le Corbusier a tetőkertekről. Valóban igen értékes felületek rejlenek háztetőinken, amelyeket nem csupán esztétikai okokból ültethetünk be, hanem komoly ökológiai hatással bírnak, mind az alatta lévő lakóépületre, mind város szinten. Sorozatunk első részében a zöldtetők történetét néztük át, most következzenek a fajtái, és az ökológiai hatékonyságuk.

Írta: Jaksa Szilvia

 

Nézzük meg közelebbről, hogy mi is az a zöld tető vagy tetőkert. A pontos definíció, hogy azokat a növényzettel borított födémeket nevezzük zöldtetőnek, ahol a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak. Vagyis azok a teraszok nem tartoznak ide, ahol nyáron dézsákban kipakoljuk a növényeinket. A zöld tetők vagy tetőkertek komoly szigeteléssel, rétegrenddel és ültető közeggel rendelkeznek. Két típust különböztetünk meg: az extenzív és az intenzív zöldtetőt. A különbség közöttük szerkezetben, rétegrendben, a felhasznált növényekben, és ebből adódóan a funkciójukban figyelhető meg.

Az extenzív tetőkertek könnyű szerkezetűek, a talajréteg legkisebb vastagsága 6–8 cm. Lapos, de akár 33 százalékos lejtésű tetőn is kialakíthatóak, és általában nincs szükség a tetőszerkezet megerősítésére. A szélsőséges környezeti hatások miatt csak szárazság és fagytűrő, kisméretű, kis gyökérzetű, önfenntartó növényfajokat lehet telepíteni.

Az extenzív tetőkertekbe szárazság és fagytűrő, kis gyökérzetű, önfenntartó növényfajokat lehet telepíteni

 

Ilyen a  varjúháj, a kakukkfű fajok és molyhos madárhúr. Az extenzív tetők nem igényelnek rendszeres gondozást, öntözést, ezért fenntartási költségük alacsony, viszont valódi kertként, emberi bejárással nem használhatóak. Feladatuk egy természetes, igénytelen, vadon élő növényzetet biztosítása.

Az intenzív tetőkertekre valódi kertként tekinthetünk.

A talajrétege 30-150 cm között van. Csak a lapos vagy igen kis lejtésű tetőkön alakíthatóak ki. A vastagabb talajréteg miatt megerősített tetőszerkezetet igényel. Ezekre a kertekre jellemző a virágágyásokkal, bokrokkal, esetleg kisebb facsoportokkal díszített gyep. Szükség van a rendszeres ápolásra, tápanyag-utánpótlásra.

Léteznek félintenzív zöld tetők is, 20-30 cm-es szubsztrátum vastagsággal, ahol fűfélékből, évelő növényekből, cserjékből és kisméretű bokrokból áll a növényzet. Ezek a növénycsoportok nem igényelnek különleges gondozást, mégis egyes fajoknak szükséges lehet a rendszeres öntözés, évenkénti műtrágyázás, rendszeres nyírás.

Az intenzív tetőkertre valódi kertként tekinthetünk

Hogy melyik típust alkalmazzuk, az függ tehát az épület teherbírásától, a kiépítendő zöldövezet funkciójától, az éghajlattól és az épület karakterétől, továbbá hogy a karbantartásra milyen lehetőségek vannak biztosítva.

A kép azonban nem lenne teljes, ha a nehézségekről nem beszélnénk, amelyek minden esetben a telepítésre és a karbantartásra vonatkoznak. Ilyen probléma például, hogy a szigetelés sérülésekor a javítás a hagyományos tetőhöz képest bonyolultabb a tetőt fedő talajréteg és vegetáció miatt. Másik elbizonytalanító tényező, elsősorban az intenzív zöldtetők esetében, a létesítés és fenntartás olykor igen magas költsége. Továbbá gondot jelent a karbantartás hiánya, ha például nem metszik a futónövényeket, vagy ha nem tisztítják a lefolyókat, ereszeket a lehulló levelektől és gallyaktól. A nem megfelelően rögzített tám rendszerbe, vagy a túl buja növényzetbe az erős szél belekaphat, így sérüléseket, anyagi károkat okozhat.

Magyarországon nagyjából 10 évvel ezelőtt jelentek meg az első zöld tetők, majd napjainkban újra lendületet kapott a kiépítésük. Azonban nálunk a nem rendezett és félreérthető szabályzások miatt a kivitelezők inkább jogi kiskapuként tekintenek a tetőkertekre, amelyek lehetőséget adnak az épülő ház zöldterületi mutatóinak javítására. Így ugyan megépül a zöld tető, de nem a városok klímáját, élhetőségét javító szándékkal, hanem gazdasági megfontolásból, ezáltal pedig, legtöbbször nem szakszerűen kerülnek kivitelezésre. A tájépítészek nem igazán tudnak a kivitelezés részeseivé válni, hanem csak a munkálatok végén kapnak egy nem megfelelően előkészített, hiányos szigetelésű, és csapadék elvezetésű felületet zöldesítésre.

A tetőkert fenntartása és gondozása komoly kihívás

Ennek a téves folyamatnak a végén pedig sok hibás megoldás születik, aminek elsősorban a növényzet, majd maga az épület is kárát látja. A laikus felhasználók pedig kétkedve fogadják a tetőkertek ötletét is, ha a kommunikációs és szabályozási problémákból adódóan egy esztétikailag hanyatló, kiszáradt kerttel találkoznak példaként. Mindezek ellenére azért itthon is született jó pár szép megoldás e témában, ami arra sarkallja a tervezőket, tájépítészeket, hogy rendezve a jogi és a kivitelezési feltételeket, mi is egyre több esztétikus és professzionálisan kialakított tetőkerttel javítsunk városaink klímáján, ökológiáján.

A zöld tető mára az ökologikus építészet védjegyévé vált, és a jelen klimatikus viszonyok között nemhogy nem elhagyható, vagy jobb esetben opcionális tételként kell, hogy szerepeljen az épületek tervezésében, hanem kötelező elemévé kell, hogy váljon a jövő építészetének, a jövő városainak.

 

 

 

About The Author

Vélemény, hozzászólás?