Kiválthatja a környezetszennyező légkondicionálókat egy 17. századi módszer

Csak a lakossági áramfogyasztást nézve globálisan 20 százalékot tesz ki a légkondicionálók és a ventilátorok használata, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékát teszi ki. Mindeközben van egy környezetkímélő hűtő módszer, melyet már a 17. században alkalmaztak. Egy startup most visszahozná a régi technológiát. 

 

Miközben a Föld átlaghőmérséklete emelkedik (az utóbbi 50 évben a MEK adatai szerint 0,13 Celius-fok per évtized volt a melegedés mértéke) az emberek sokféle eszközt megragadnak ahhoz, hogy hűtsék magukat, és élhetőbbé tegyék a környezetüket. Egy San Francisco-i startup, a SkyCool Systems egy olyan technológia fejlesztésén dolgozik, amely minden bizonnyal az elmúlt évszázad leghatékonyabb hűtési berendezése lesz.

A módszer egy 17. században a Közel-keleten és Indiában már alkalmazott technológián alapszik, ahol megfejtették, miként lehet jeget előállítani fagypont feletti hőmérsékleten. Nagyméretű, de sekély kerámiamedencéket töltöttek meg vízzel, amit szigetelés céljából szénával vettek körül, majd éjszakára kint hagyták, ha tiszta volt az ég. Amennyiben a levegő hőmérséklete nem volt sokkal több, mint 0 Celsius-fok, a víz által kibocsátott hő a hőáramlás szabályai szerint lehűtötte a környező levegőt, így a víz be tudott fagyni.

Ezen elv szerint dolgozik a SkyCool is: a startup három alapítója, Shanhui Fan, Eli Goldstein és Aaswath Raman a Stanford Egyetem hallgatójaként kifejlesztett egy anyagot, ami megkönnyíti a sugárzó hűtési folyamatot.  Munkájukhoz olyan anyagra volt szükség, melynek a felszíne a megfelelő egyensúlyban nyeli el, bocsátja ki és veri vissza a hőt. A legtöbb anyag túl sok napfényt nyel el ahhoz, hogy a folyamat elinduljon, így napközben, amikor a legnagyobb szükség van a hűtésre, nem lehetne hasznosítani – vélik a fejlesztők.

A trió által létrehozott készülék egy napelemre hasonlít látszólag: egy sík fém elemet bevonnak a hétrétegű, hafnium-dioxidból és szilícium-dioxidból előállított speciális anyaggal, ami olyan hatékonysággal veri vissza a nap fényét és hőjét, hogy a vékony, hártyaszerű réteg alatt akár 5–10 Celsius-fokkal is csökkenni tud a hőmérséklet a környező levegőhöz képest. A panelen keresztülhaladó apró csőrendszer ezt a hűtött levegőt egy folyadék felé irányítja, amin keresztül már csatlakoztatni lehet a hagyományos hűtőrendszerekhez – légkondihoz vagy hűtőgéphez – írja a Quibit.

A rendszer első prototípusát egy Las Vegas-i kétemeletes irodaházban építették meg 2014-ben, ott 4,9 Celsius-fokos hűtést értek el a környező levegőhöz képest, ami 40,1 watt per négyzetméteres hűtési teljesítményt jelent. „Megépítettük az első eszközt, ami egy nap majd egyszerre termelhet és takaríthat meg energiát, egy helyen, egy időben.” – mondja Fan.

Bár a technológia nagyon jónak ígérkezik, komoly kihívással kell a cégnek szembenéznie. A mai modern hűtőgép- és légkondicionáló rendszereket úgy optimalizálták, hogy minél olcsóbbak legyenek. Ezen egyszerű ok miatt nem lesz könnyű rávenni a nagyvállalatokat arra, hogy többletköltségeket vállaljanak egy környezetkímélő, de drágább technológia beépítéséért az olcsó rendszereikbe.

Plusz nehézség az alapvető infrastruktúra megváltoztatása: a SkyCool technológiája nem a 20. századi épületekben elterjedt szellőzőrendszereket venné igénybe, hanem – a padlófűtés mintájára – a plafonok hűtésére lehetne használni.

„Optimisták vagyunk, mert már sokan érdeklődnek a technológiánk iránt” – mondta a Quartznak Goldstein. A cég jelenleg öt mintaprojekttel rendelkezik, ezeken keresztül mutatja be az érdeklődőknek, hogy miként lehet a gyakorlatban is hasznosítani a rendszert. Az Egyesült Államokban már egy bolt hűtőrendszerét, egy kisebb adatközpontot és egy irodaépületet is az új eljárással hűtik.

 

Nyitókép: Egy természetes hűtőrendszer Indiában

 

About The Author