A biomassza 12 százalékkal növekedhet a légkörbe jutó szén-dioxid-többlet által egy új tanulmány szerint. Ez a többlet körülbelül annyi szén-dioxidot tárolna el, mint amennyi a fosszilis üzemanyagok égetésével hét év alatt a Föld légkörébe jut.
A növények többlettömege az üvegházhatású gázok további mennyiségét kötheti meg, ez lassíthatja a klímaváltozást – írta egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Climate Change című szaklapban. A biomassza – a bioszférában megtalálható minden szerves anyag – 2100-ra a mostanihoz képest nagyjából 12 százalékkal növekedhet.
A biomassza így keletkezett többlete körülbelül annyi szén-dioxidot tárolna el, mint amennyi a fosszilis üzemanyagok égetésével hét év alatt a Föld légkörébe jut – írta közleményében az ausztriai székhelyű Alkalmazott Rendszeranalízisek Nemzetközi Intézete (IIASA). A biomassza többletnövekedését mindenek előtt a rendelkezésre álló foszfor és nitrogén mennyisége korlátozza, melyekre a növényeknek a szén-dioxid felvételéhez szükségük van.
A kutatócsoport – a melyben az IIASA és a Bécsi Egyetem tudósai is részt vettek – nagy számú tanulmányt elemzett, amelyek azt vizsgálták, hogyan növekedtek különböző körülmények között a növények az elmúlt évtizedekben.
Egyik kérdésük az volt, hogy van-e olyan pont, amelyet elérve a növények nem tudnak további szén-dioxidot felvenni. 2100-ig azzal lehet számolni, hogy a növények a légkörbe kibocsátott többlet szén-dioxidnak legalább egy kis részét képesek lesznek magukba szívni, a századforduló után azonban „nem tudni, mennyire lesznek erre képesek”.
A fosszilis üzemanyagok égetésének abbahagyása mellett „legalábbis a második legjobb stratégia, ha megállítjuk az erdőirtást, megóvjuk az erdőket, hogy a fák növekedjenek és szén-dioxidot vonjanak ki a légkörből” – idézte az MTI írta Cesar Terrert, a kutatás vezetőjét, az IIASA munkatársát.
You may also like
-
Egyre több a mikroműanyag-részecske a Dunában
-
Mikroműanyagok vs természet: mindenhol jelen vannak, de a hatásuk még alig ismert
-
Jobban meg akarják ismerni a főváros alatt található termálvizeket az ELTE kutatói
-
Összefügg az emberelőd agyának mérete és a nagytestű húsevők kihalásának mértéke
-
A szárazföldek és a vizek legalább 30 százalékát kellene védelembe venni, hogy megóvják az embertől