Modernkori Noé bárkája Magyarországon – Európa legnagyobb génbankjában őrzik a jövő növényeit

A környezetszennyezés, klímaváltozás, az élőhelyek pusztulása és az idegenhonos fajok betelepülése egyszerre veszélyezteti az élővilágot, ezért nagyon lényeges szerepet kapnak a növénybankok, amik a jövő növényeit őrzik. Az egyik legnagyobb génbank Tápiószelén van, Érden pedig 2000 gyümölcsfa fajta magja található.

 A növényi gének megőrzésével hazánkban több helyen is foglalkoznak, és kutatásokat is végeznek. Európa egyik legjelentősebb kultúrnövény-génbankja, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Tápiószelén található. Érden, valamint az MTA vácrátóti botanikus kertjében szintén vannak génmegőrzési programok.

 „Nem minden növényfaj alkalmas arra, hogy a magját szárítva és hűtve tároljuk és így megőrizze a csíraképességét, de a hazai növényeknek egy jelentős része rendelkezik ilyen maggal” – mondta Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa az M1 Kék bolygó című műsorában. – A jövő számára megőrzött géngyűjtemény kutatásra, esetleg visszatelepítésre is alkalmas lehet – tette hozzá.

Napjainkban, amikor az élőhelypusztulás és az idegenhonos fajok betelepülése, a klímaváltozás és a környezetszennyezés egyszerre sújtja az élővilágot, ezek a gyűjtemények felbecsülhetetlen értéket képviselnek, mondhatni a modern világ „Noé bárkái”.

A tápiószelei génbankot Jánossy Andor (1908-1975) kezdeményezésére alapították meg 1954-ben. Akkor úgy nevezték, hogy Országos Növényfajtakísérleti Intézet Fajtagyűjteményes Osztálya. A szakemberek  el kezdték gyűjteni a bőtermő, intenzív, kiegyenlített fajták megjelenése és terjedése következtében a termesztésből kiszorult gabona, hüvelyes, takarmánynövény, kukorica és zöldségnövény fajtákat, tájfajtákat és helyi változatokat.

Ma a gyűjtési tevékenység elsősorban a Kárpát-medencére összpontosít, de időnként távolabbi helyekre is sikerül eljutni.

 „Mi felelünk a Kárpát-medencében megtalálható kultúrnövények megőrzéséért, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei számára tudjuk biztosítani az élelmezés alapanyagait” – mondta Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója. Az intézmény gyűjteménye páratlan: 53 ezer kultúrnövény fajtát őriz. Azok vadrokonai 1200 fajtájából kerültek ki.  Ezenfelül 1200 vad növényfaj van a génbankban.

„Az, hogy az évezredek alatt hazánk területén sok kultúra és népcsoport megfordult, szerencsésen alakította a növényi élet sokszínűségét, hiszen mindenki hozott magával valamit” – tette hozzá az intézményvezető. Azt a sokféleséget, ami a történelmi múltra visszavezethetően kialakult a Kárpát-medencében, őrzi meg az intézet és néhány másik génbank az országban, és ennek köszönhetjük azt, hogy a mai napig tudunk a nemesítéshez alapanyagot szolgáltatni, illetve ugye a kiskertekben, házi kertekben tudunk olyan fajtákat biztosítani, ami adott esetben a kereskedelmi forgalomból már kiesett.

Az intézmény  egyik legújabb „szerzeménye”egy lila hagyma, amit egy fiatalember ajándékozott nekik. „Ezt a hagymát a család 1870 óta termeszti. Az ilyen eset ritka, mint a fehér holló. Ennek inkább elébe szoktunk menni. Az intézet rendszeresen szervez úgynevezett gyűjtőutakat, ahol a Kárpát-medencében főleg kis településeken öreg gazdákat felkeresve keressük azokat a tételeket, amelyeket ők húsz vagy akár ötven éve termesztenek” – mondta Simon Attila, a Nemzeti Bodiverzitás- és Génmegőrzési Központ osztályvezetője.

 Az érdi génbankban kétezer gyümölcs magja van – 235 fajta cseresznye

Érd területe mindig is ismert volt a nagy gyümölcsöseiről: ilyen a híres bőtermő érdi meggy vagy az érdi őszibarack. Ma is bőven vannak gyümölcsfák a városban, ezen belül az Elvira-majorban húsz hektáron sorakoznak a gyümölcsfák. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének egyik génbankja működik a területen.

 „Összesen kétezer gyümölcstételt tartunk különböző fajokból, mint cseresznye, meggy, kajszi, őszi, szilva” – mondta a Kék bolygónak Békefi Zsuzsanna, a Nemzeti Agárkutatási és Innovációs Központ tudományos főmunkatársa. Cseresznyéből 235-féle változatot tartanak nyilván. Ezeknek eltér az ízviláguk, más-más időben érnek, más a betegségekkel szemben kifejtett hatásuk is.

A magok egy része a jövőre nézve hasznos tulajdonságokkal rendelkezik: ilyen a szárazság- vagy éppen a nagy mennyiségű csapadéktűrés mind-mind létfontosságú lehet a nemesítések során. Az adásban ismertetett ukrán meggyfajta nem a termésének az íze, hanem a díszítő értéke miatt különleges. „Azt kell róla tudni, hogy ez egy folyton virágzó meggyfajta, ami akkor is virágzik, amikor már termések vannak rajta” – emelte ki Békefi Zsuzsanna.

Pontosan ma még nem tudható, hogy a jövő milyen kihívásokat hoz például a mezőgazdaság, a  növénytermesztés számára. Így az sem bizonyos, hogy mely növények adnak megoldást. Ezért a génbankok kiemelt fontosságúak, hiszen a jövő kulcsnövényeit őrzik.