Az elmúlt 4-5 évben jellemzően pusztul a balatoni nádas. Az MTA ÖK kutatói szerint alapvetően átalakulhat a Balaton ökoszisztémája hamarosan.
Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa azt vázolta az indexnek adott videó interjúban, hogy úgy kell elképzelni a nádast, mint egy ezertagú szimfonikus zenekart. – Rengeteg része van, és bár nem halljuk feltétlenül mindegyiket, valamennyi szereplőnek megvan a maga feladata. A részegységek a teljes harmóniához szükségesek. Azokon a területeken, ahol a struktúra megbomlik, a nád el fog tűnni – mondta a kutató. – Először vízvirágzás, iszaposodás jön létre, majd megjelennek a baktériumok, amik metántermelő, kén-hidrogén termelő folyamatokat indítanak el; ez az ember egészségére is káros lehet.
Zlinszky András, az MTA ÖK tudományos munkatársa szerint a kisebb-nagyobb beruházások is felelősek a pusztulásért. Az ingatlanok vonzerejét úgy növelik a befektetők, hogy a vízpartra tervezik a házakat. – Előfordulnak olyan esetek, amikor az építkezések során egy nagyobb nádszakasz a part mellől „rejtélyes módon eltűnik” – fogalmazott.
Ilyen a Balatonakalin jelenleg is zajló építkezés, melynek során több száz méter hosszan pusztították ki a védett nádat. A beruházó céget 1 millió forint kártérítésre ítélték és a nádasok helyreállítására kötelezték. Az ítélet nem jogerős, a beruházás ma is gőzerővel zajlik. Egyéb nádirtásokról is tudunk: Szántód előtt a Balaland-projekt építtetői a luxusingatlan kialakítása során egyszerűen kiszedték a nádat markolókkal a Balatonból.
– A nagyobb építkezések során több száz méter hosszan pusztítják ki a nádast, azonban ennek mértékét a teljes tó szempontjából nem kell túlbecsülni – véli a szakember. Károkat okoznak még az illegális stégek, bejárók is, melyek száma meghaladja az 1700-at. Több mint 2000 nyiladék van a nádasban csónakok, jachtok kikötésére. A nyiladékba beáramló víz ugyancsak tönkreteszi a nádast.
– Leginkább a tartósan magasan tartott vízállás ad okot az aggodalomra – mondja Zlinszky. – A nádasok számára káros a vízszintingadozás hiánya, mert ha túl stabil a vízszint, nincs, ami a felhalmozódott szerves anyagot kimossa a növényzetből.
A szakember szerint az Országos Vízügyi Igazgatóság, amely léphetne az ügyben, nem tesz prioritási sorrendet a természetvédelmi, a hajózási és üdülési szempontok között.
A 2000-es évek elején komplex vizsgálat folyt az akkor alacsony vízszint hatásáról. A kutatók úgy vélik, probléma, hogy ma nincs hasonló vizsgálat a tartósan magas vízszintre vonatkozóan. – Négy éve megemelték vízszintet. Azóta egy jellegzetes kép látható arról, milyen az, amikor a nádas visszahúzódik, csomókra bomlik, egyre szűkebb, ún. babák alakulnak ki. Ahhoz, hogy ezeken a területeken regenerálódjon a nád, nagyobb vízszintingadozás kell.
Tihany mellett annak ellenére csökkent a nádas területe, hogy távol van az emberi tevékenységtől.
– Itt valóban nagy, egyenletes nádas terült el – mutat körbe a tudós. – Ha a nádasok felkopnak a part felé, akkor a halaknak kisebb terület áll rendelkezésre az íváshoz. Amikor már a halak utánpótlását veszélyezteti a nádas hiánya, akkor komoly átalakulásról van szó az ökoszisztémában.
