A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.
A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát döntően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszerkezetre, talajminőségre gyakorolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem.
Paprika, borsó, uborka és dinnye fajtáknál növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibrideket hoznak létre, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.
A paprikánál egy olyan fajta létrehozására törekszenek, amely ellenáll az extrém magas hőmérsékletnek, a hőmérséklet-ingadozásnak, magas sókoncentrációnak, és jól viseli a szárazságot is.
A borsónál egy korai fajta, sötétzöld színű – feldolgozás esetén kevésbé színvesztő – nagyméretű, magas szintű biotikus stressztoleranciával rendelkező fajta nemesítését tűzték ki célul. Az uborka és a dinnye esetében magas só tolerancia szintű fajtákat akarnak létrehozni, amelynek révén e két növényfaj termesztése jobban eltolódhatna a mediterrán térség felé – jelezték a közleményben.
A programra 673 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapból a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma.
Fotók: Unsplash
About The Author
You may also like
-
Egyre több a mikroműanyag-részecske a Dunában
-
Mikroműanyagok vs természet: mindenhol jelen vannak, de a hatásuk még alig ismert
-
Jobban meg akarják ismerni a főváros alatt található termálvizeket az ELTE kutatói
-
Összefügg az emberelőd agyának mérete és a nagytestű húsevők kihalásának mértéke
-
A szárazföldek és a vizek legalább 30 százalékát kellene védelembe venni, hogy megóvják az embertől