Veszélybe kerültek a bükkösök a szélsőséges időjárás miatt, de a kutató szerint a folyamat megfordítható

Változás tapasztalható a magyarországi erdőkben is a szélsőséges időjárás miatt. Egyes fafajták korábban hullajtják a lombjukat, vagy elszárad a csúcsuk. A folyamatot az erdőgazdálkodás átalakításával lehetne megállítani – hangsúlyozta az InfoRádióban MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója, Ódor Péter erdőökológus.

 

A szélsőséges időjárási elemek, így például a nyári aszály, a magyarországi erdőkre is hatással van. Több csapadék hullik télen, illetve hirtelen módon, ezért a vizet a növények nem tudják megfelelően hasznosítani. Több fafaj számára Magyarországon is kedvezőtlenebbé vált a klíma, vélekedett  Ódor Péter erdőökológus, az MTA Ökölógiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója az InfoRádióban.

“A leginkább klímaérzékeny fajnak a bükk tekinthető, ami hegyvidékeink magasabb térszínein, illetve a Nyugat-Dunántúlon Zalában, Vas megyében fordul elő alacsonyabb térszíneken. Ezenkívül a legfontosabbak a tölgyek. A klímaváltozás hatására megfigyelhető egyfajta eltolódás.”

 

 

“Ami korábban kifejezetten bükkös klímájú területnek számított, ott a bükk már nem tud annyira felújulni, ezeken a helyeken egyre inkább gyertyánostölgyes, tölgyes zóna foglalja el a helyét. Gyakorlatilag ezt lehet megfigyelni, hogy a zárt erdők formája is kezd átalakulni” – mondta a kutató.

Erdőgazdálkodási módszerekkel a folyamat megfordítható – hangsúlyozta.  Hazánkban a vágásos gazdálkodás az általános gazdálkodási mód, ami sokkot jelent az “újulatoknak”, mert alapvetően a nyíltabb területeken a klímaváltozás negatív hatásai sokkal fokozottabban érvényesülnek.

“Ezzel szemben van egy másik irányvonal: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás, ahol egy-egy fát vagy kisebb facsoportokat termelnek ki, és ilyen körülmények között az erdő klímapufferoló hatása, ami megvan az árnyékolás révén, tud érvényesülni, a csemetéknek van esélyük felújulni”– ecsetelte Ódor Péter. Lehetséges a a fafajösszetételt finoman befolyásolni, mégpedig olyan módon, hogy a természetes újulat kínálatát jobban figyelembe veszik.

“Kicsit bele kell nyúlni abba, hogy a szárazabb klímához jobban adaptálódott állomány is megjelenjen a hazai állományban.”

A fafajcsere lehetősége is szóba kerülhet az erdők kapcsán, de Ódor Péter azt tartja hatékonyabb megoldásnak, hogy az őshonos fajok megtartása mellett engedjenek teret a tölgyeknek, más, szárazságtűrő fajoknak – mindaddig, amíg van választék az őshonos fákból.