A kutatók sem tudják pontosan, hogy mi történt a Balatonnal

Egyelőre a kutatók sem tudják a pontos okát a Balaton augusztus végi rendkívüli algásodásának, vélhetően az üledékből felszabadult foszfor lehet a felelős. Soha nem volt még ennyi alga a tóban – mondta Istvánovics Vera biológus, a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának munkatársa az InfoRádióban.

 

Augusztus végén rendkívüli algásodási folyamatot figyeltek meg a Balaton dél-nyugati részén; ennek tetőzése ugyan a hőmérséklet csökkenésével elmúlt, de az aggasztó folyamatot kiváltó okokat egyelőre nem ismerik a kutatók.

„Egy héttel ezelőtt érte el a tetőpontját, korábban soha nem volt ilyen mértékű algásodás a Balatonban, még a hetvenes-nyolcvanas években sem, amikor az eutrofizáció volt a legfontosabb probléma a Balatonon” – mondta az InfoRádióban Istvánovics Vera biológus, a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának munkatársa.

Azt is hozzátette, hogy egy ilyen bonyolult szisztémában nehéz a pontos okokat felfejteni, és egyetlen okra rábökni. „Az egyelőre még pontatlan becsléseink szerint ekkora mértékű algásodáshoz kellett 15 tonna foszfor, de még ennél több is. Hogy miért szabadult fel ennyi az üledékből, azt egyelőre nem tudjuk. Ráadásul a foszfor egy szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy ennyi alga teremjen” – mondta Istvánovics Vera.

Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál 2019. szeptember 11-én

„Körülbelül öt év alatt cserélődik ki a Balaton vize, és a kifolyó tápanyagmennyiség nagyon kicsi a bejövőhöz képest. Körülbelül 90 százalék bennmarad a tó üledékében. Hogy most mitől állt elő ez a helyzet, arra biztosan nem az a válasz, hogy éppen most több foszfor érkezett a vízbe” – jelezte a tudós, és szerinte választ kapnak a kérdéseikre, ha mélyebben megvizsgálják az elmúlt 10-20-30 év befolyási adatait.

A Zala folyóval kapcsolatban vannak pontos adataik: a folyó a vízgyűjtőjéről hordja a tápanyagot, heti két-három mérést tartanak, tehát azt is tudják, hogy mennyi foszfor érkezik a vízzel a Balatonba. A fennmaradó 51 kisebb befolyó közül a fontosabbakon is végeznek méréseket, de csak ritkábban, így itt csak részleges adatok vannak.

„A hatalmas algatömeg, amikor elpusztul, rengeteg oxigént von el a vízből, ennek minden, oxigént használó szervezetre igen káros következményei lehetnek” – mondta a szakértő. Adott esetben tömeges halpusztulás is várható, de még ennél rosszabb, hogy egyelőre nem tudják, mindez miért történik.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatásával egy tudományos projekt indul a pontos okok feltárására.

Fotók: MTI/Varga György

About The Author

Vélemény, hozzászólás?