Hatalmas átalakítások várhatóak Franciaországban, hogy elérjék a teljes karbonsemlegességet 2050-re

Megvalósítható az a cél, hogy 2050-re Franciaország karbonsemleges legyen, miközben továbbra is megmarad a gazdasági növekedés az országban és az emberek életminősége javul. Egyebek közt 50%-kal csökkenteni kell a gazdaság végső energiafelhasználását, 16 millió épületet kell addigra felújítani az energiahatékonyságnak megfelelően.  Emelett 2050-re 50%-kal kevesebb hulladékot szabad termelni és annak is már 80%-át újrahasznosíthatóvá kell tenni,  50%-kal javítani kell a talajművelés hatékonyságát, 50%-kal kell csökkenteni a húsfogyasztást. Mindez nem könnyű feladat, és veszteségekkel is jár – hangzott el a Közgazdász-vándorgyűlésen a Mi

Másfél éve zajlik Franciaországban 27 nagyvállalat összefogásával és a hatóságok-társadalom széleskörű bevonásával egy olyan átfogó stratégia megvalósítása, amelynek célja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Franciaország – idézte a portfolio.hu a Közgazdász-vándorgyűlésre meghívott és felszólaló Bertrand Bonhomme-t.

A Michelin Group fenntartható fejlődésért felelős igazgatója szerint 2050-re teljesíthető ez a cél, ráadásul gazdasági növekedés mellett és az emberek életszínvonalának javításával.

Azt is jelezte, hogy a program egy cseppet sem könnyű, már csak azért sem, mert a három leginkább érintett szektorban, a közlekedésben, az energiatermelésben, és az építőiparban a dolgozók 10%-a, mintegy 300 ezer ember veszíti el a munkáját. Nekik másik ágazatba kell átmenniük.

Azonban olyan nemzetgazdasági szintű előnyök várhatóak, amelyek megérik ezt az erőfeszítést. Ide sorolta az egészségügyet, a javuló életminőséget, s mindezek hátterét, a tiszta környezet. Azt is jelezte, hogy a feladat olyan nagymértékű, hogy nem elég az országon belül összefognia az egyes szereplőknek, tágabb együttműködésre van szükség, hiszen a kihívás is globális.

A  karbonsemlegességet kitűző terv háttere és jellemzői Franciaországban:

• A 2015-ös párizsi klímavédelmi csúcson sok ország döntötte el, hogy hogyan csökkenti a CO-2 kibocsátását, de az azt követő években globálisan tovább nőtt a kibocsátás, ezért 2017-ben elindult egy új, 27 francia és más európai nagyvállalat összefogásával létrehozott kezdeményezés, amely még erőteljesebben tűzi céljára a CO-2 kibocsátás csökkentését és a karbonsemlegesség elérését 2050-re.
• 18 hónapja zajlik a program, amelybe a tudós társadalmat, a nem-kormányzati szervezeteket, a hatóságokat, a kereskedelmi érdekképviseleteket és üzleti szervezeteket is bevonták, de arra is figyelnek, hogy a társadalom figyelmét is felkeltsék és bevonják a program megvalósításába
• A program megalapozásához átfogó elemzéseket készítettek, a kiinduló helyzetet tisztázták és ezek alapján tűzték ki a 2050-ig tartó átfogó célokat és azt is meghatározták, hogy a gazdaság egyes ágazatiban mit és hogyan kell elérni. Ezzel párhuzamosan azt is modellezték, hogy kibocsátásban, munkahelyekben milyen következmények várhatók és mindezek konkrétan hogyan kell/lehetséges elérni, milyen pálya mentén.
• A stratégia központi eleme, hogy a 2015-ös francia kibocsátási szintet (480 MtCO2) 2050-ig évi 4,5%-kal kell csökkenteni ahhoz, hogy karbonsemleges gazdasági állapotról beszélhessenek (100 MtCO2-kibocsátás 2050-ben), azaz annyi legyen az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása, amennyit a környezet már el tud nyelni/fel tud dolgozni.
• Ehhez olyan fajsúlyos változások kellenek, mint például az, hogy a mobilitási szektorban 90%-kal kell csökkenteni az ÜHG-kibocsátást, 50%-kal kell csökkenteni a gazdaság végső energiafelhasználását, 16 millió épületet kell addigra felújítani energiahatékonyságilag. Emeltett 2050-re 50%-kal kevesebb hulladékot szabad termelni és annak is már 80%-át kell tudni újrahasznosítani, 50%-kal javítani kell a talajművelés hatékonyságát, 50%-kal kell csökkenteni a húsfogyasztást.
• A hatalmas átalakítás sikeréhez az egyik leginkább alapvető feltétel a cégvezető szerint az, hogy “a klímaváltozást be kell iktatni a kollektív tudattalanba”, emellett rengeteg üzleti modellt kell átalakítani, szektorális intézkedések tömegét kell meghozni. Emellett az erdőgazdálkodás-mezőgazdaság-élelmiszertermelés területén radikális változások kellenek (biomassza menedzsment, magas technológiai minőségű mezőgazdaság, egészséges élelmiszerek).
• A nagy átalakulás kulcsfontosságú szektorai a közlekedés, az építőipar, és az energiatermelés, amelyekben a teljes munkaidő-egyenértékes arányában 10-15%-os leépítés várható (a kivetített grafikon szerint a három nagy ágazatban az együttes foglalkoztatás kb. 3 millióról 2,7 millió főre fog csökkenni)