Ökopamut: sorban állnak át a világmárkák a fenntarthatóságra

Egyre kevesebb lesz az olyan ruha, melynek előállítása káros a környezetre, legalábbis mind több világmárka képviselője ígéri ezt. 

 

A pamut XX. századi történetének két ikonja van: a T-shirt és a farmer. Trikót először az amerikai tengerészeknek kezdtek el gyártani 1913-ban, majd lassan megjelent a tömeggyártásban is. Levi Strauss leleményes szövetkereskedő és David Jakob szabó 1873-ban szabadalmaztatta a farmernadrágot, ami később a filmiparnak köszönhetően vált trenddé, a harmincas éveik ugyanis munkaruha volt. A pamutot ezzel együtt már évezredek óta ismerték, de a termelése csak az 1960-as években érte el a csúcsot: ekkor a világ szálasanyag-termelésének 60 %-át adta.

Ma a fast fashion szirénhangja jól működteti a divatipart: évi akár 14-20 kollekcióval is kijönnek az egyes világmárkák, könnyen elhasználódó pamutholmiktól hemzsegnek az üzletek, és mivel ezek viszonylag olcsóak, a vásárlási kedv a túltermelést folyamatosan fenntartja. A ruhák 30-40 %-a pamut, a vegyiszálak elterjedése miatt tehát valamivel alacsonyabb, mint ötven évvel ezelőtt.

A pamut rossz hírnevét a vízigényes gyapotnak és magas peszticid tartalmának, a rovarirtó szereknek köszönheti. Ma évente mintegy 23 millió tonna gyapotot termelnek világviszonylatban, és az Észak Amerikai Rovarirtó Akció Hálózat adatai szerint 2,4 milliárd tonna rovarirtót használnak el a gazdák ehhez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos vegyianyagot ezek közül „kiemelten veszélyesnek” nyilvánított, köztük az olyan szerves foszfátokat, amelyek különösen a csecsemők és kisgyermekek idegrendszerét károsíthatják.

A nem fenntartható gyapotnak magas a peszticid, vagyis a rovarirtó tartalma
Fotó: Unsplash

A Better Cotton Initiative (BCI) évtizedek óta azon dolgozik, hogy bizonyítsa, a gyapottermelést is lehet fenntarthatóan folytatni, ráadásul a termény ökológiai hatásának javítása szerintük a gazdálkodók életét és megélhetését sem veszélyeztetni. De ennek átültetéséhez kell az, hogy a gyártók és forgalmazók együttműködőek legyenek: 2017-ben a világ 13 legnagyobb ruházati és textilipari márkája elkötelezte magát, hogy 2025-ig 100%-ban átállnak a fenntartható pamut használatára. Olyan vállalatok, mint a H&M, Levi Strauss & Co.,ASOS, Nike vagy a svéd IKEA is csatlakozott a Fenntartható Pamut Egyezményhez. Csak ezen társaságok üzemei évente több mint 300 000 tonna klasszikusan termelt gyapotot használtak fel a gyártáshoz. 2025-re a vállalás szerint ez teljesen megszűnik és áttérnek a fenntartható gyapot használatára. A H&M most publikált éves jelentése szerint 2018-ban elérte a 95 %-os fenntarthatóanyag-használatot, 2020-ra pedig 100 %-on lesznek. Nemrégiban a Hugo Boss jelentette be, hogy csatlakozik a fenntarthatósághoz, és 2025-re csak ökopamutot használ.

Persze itt felmerül a kérdés: a fast fashion megfizethető, de csak néhány hónapig „működő” ruháit ökopamutból hogyan tudják ugyanazon az árkategórián tartani. Hiszen az Y generáció nemcsak az új kollekciókhoz, de a megfizethetőséghez és a gyors gardróbcserékhez is hozzászokott.

A világ 13 legnagyobb ruházati és textilipari márkája elkötelezte magát, hogy 2025-ig 100%-ban átállnak a fenntartható pamut használatára
Fotó: Priscilla Du Perez/Unsplash

De tényleg jobb az ökopamut? A válasz az, hogy az emberi szervezetnek biztosan. A biopamut termesztése során ugyanis génmódosítástól mentes palántákat használnak, ami szintetikus anyaggal egyáltalán nem érintkezik, a gazdák többféle haszonnövény termesztésével kerülik el a kártevők és betegségek megjelenését. A mai vizsgálatok szerint a biogazdálkodásból származó szennyvizek növényvédőszer-tartalma ötször alacsonyabb, mint a hagyományos gyapottermesztéskor. Az is lényeges, hogy a biogyapot-termelés jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és megszünteti a peszticidek használatát. A biopamut tisztább és egészségesebb termék, ami nem tartalmaz vegyszereket, csak a SOP (Standard Operating Procedure) által engedélyezett organikus anyagokat.

A kezdetektől kérdés az egyezmény szereplői részéről, hogy mi lesz a termelőkkel. A FAO (Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) becslése szerint közel 100 millió család él világszerte közvetlenül gyapottermelésből, és elsősorban főleg a fejlődő országokban. Az átálláshoz időre van szükségük, elsősorban meg kell ismerniük az új termelés módot; a BCI azt ígéri, vállalja ennek lebonyolítását.

Nyitókép: Amer Martin/Unsplash

About The Author

Vélemény, hozzászólás?