A klímaharc Magyarország előtt álló főbb feladata a termőtalajok minőségének megóvása, az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentése – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap Nyíregyházán.
A szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségbeli problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek. Rémisztő az éghajlatváltozás, de lehetőség is, amivel élni kell – fogalmazott agárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán.
Nagy István elmondta, hogy Magyarország előtt álló főbb feladata a termőtalajok minőségének megóvása, az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentése, a digitalizáció erősítése a mezőgazdasági termelésben, az erdőtelepítési program folytatását is megjelölte.
Jelezte, hogy az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása. Nagy István a “klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte, utalva arra:
“az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége.”
Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben – talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére.
Fotó: mti
A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitűzött cél további 100 ezer hektár öntözhetővé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak – mondta el az MTI-nek.
A levegőminőség javítását illetően leszögezte, a mezőgazdaság – azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés – a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel. Cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen. Az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.
