„Magyarországon ez idáig nem jelent meg olyan idegenhonos, inváziós rovarfaj, ami erdeinkre (tölgyeseinkre) nézve hosszabb távon ekkora veszélyt jelentene!” – írja az Erdészeti Tudományos Intézet a tölgy csipkéspoloska európai térnyerése kapcsán. Az Amerikából származó rovar 2007-ben érte el Közép-Európát, és immár megjelent a hazai tölgyesekben is.
Magyarországon is számítani kell egy Amerikából származó rovarkártevő, a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) megjelenésére a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet szerint. A rovar vélhetően egy észak-olaszországi kikötőn át terjedt el Európában az ezredforduló idején egy élőnövény-szállítmánnyal. A gond abból adódik, hogy természetes ellenségei „otthon maradtak”. Mivel az európai élőlény-fajok nem fogyasztják, a kontinensen korlátlanul képesek szaporodni.
A csipkéspoloska rövid idő alatt elszaporodott, 7 éve érte el Közép-Európát, ekkor jelent meg Magyarország déli vidékein (Dél-Alföld, Ormánság) – írja az erdo-mezi.hu. Elterjedési sebességére és kártételének nagyságára jellemző adat, hogy Szlavóniában 2 év alatt szinte a nulláról 60.000 hektárt lepett el, úgy, hogy az ottani tölgyerdők fotoszintézisének aktivitása 2017 augusztusára kevesebb, mint felére esett vissza.
A tölgy csipkéspoloska a korábbi években már Zalában is észlelt platán csipkéspoloskával (Corythucha ciliata) hasonló kártételt mutat. A levéllemezbe befúrva, annak szöveteit szívogatja, ezáltal az asszimiláló zöldtömeget csökkenti, így a vegetációs időszak második felére a tölgyfa legyengül, faanyagában nem fejleszti ki a késői pásztát, nem érleli be a makkot; növedékveszteség és általános egészségi leromlás lép fel. A kutatók jelenlegi tudása szerint közvetlenül nem okozza a fa pusztulását, de kártyavárként döntheti össze a tölgyektől függő, több száz élőlényfajból álló ökológiai rendszert, amely a magyar erdők vázát alkotja. Nem fajspecifikus kártevő, valamennyi tölgyfajunkon előfordul. Magyarországon 600 ezer hektár, Európában összesen 30 millió hektár tölgyerdő veszélyeztetett.
Idén megérkezett Zalába is, ahol már valamennyi erdészeti terület fertőzött. (A szerző a 7-es út becsehelyi elágazójánál, majd a borsfa-bánokszentgyörgyi völgyben észlelte először, ezután a Bánokszentgyörgyi Erdészet hangsúlyos pontjat és északi peremvidékét lejárva szembesültem azzal, hogy valamennyi erdészkerületünk fertőzött). Szinte hetek alatt úgy terjedt el a megye erdeiben, hogy a szakemberek észre sem vették. A probléma a Zalaerdő többi erdészeténél is megjelent.
Hogyan lehet észrevenni?
Az egészséges zöld tölgylevelek színén apró, sárga pöttyök jelennek meg, először az érzugokban. Ezek a pöttyök a szívások nyomai. Egyértelműek a jelek, mert a sok sárga pötty lassan elborítja az egész levélfelületet. A levél végül bebarnul. További jelek: a levélfonákon sok apró fekete pötty elszórva: ez az ürülék. Sok apró fekete pötty csomóban: ezek a peték. Sok apró, de kicsit nagyobb fekete pötty látható csomóban: lárvák. 2-3 mm nagyságú hártyás peremű rovarok: ez már a kifejlett poloskák.
A védekezés egyelőre nem ismert, „ésszerűen kivitelezhető módja még nem lehetséges”. A kemikáliák kijuttatása az erdőkbe hatalmas veszélyt és költséget hordozna, ezért ezt a szakemberek eleve kizárják. A témával foglalkozók a biológiai védekezést tartják az egyetlen lehetséges megoldásnak, vagyis a természetes ellenség importálását. Ez azonban nagyon komoly előkészítő kutatásokat és körültekintést igényel, mert egy nem kellőképpen lemodellezett behurcolás további ökológiai haváriát eredményezhet (ld.: harlekin katica).
Forrás: erdő-mező.hu
Nyitókép: Bátaszéki molyhos tölgy / 35.sajto-foto.hu/sfSite/entrydetails/entry_id/6428/vote_round/1
