Ezek a kendőzetlen tények napjaink élelmiszer-pazarlásáról

Az a tudás, hogy az élelmiszer érték elveszhet, legalábbis jócskán háttérbe szorult. Ezt jelzi, hogy mára világszerte 1,3 milliárd tonna élelmiszer válik hulladékká évente. Egyre több a gyakorlati projekt, kidolgozóik szeretnék elejét venni az ételpazarlásnak. 

 

A FAO Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete legfrissebb beszámolója szerint az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek egyharmada elvész. Számokban ez azt jelenti, hogy mintegy 812 milliárd eurónyi értékű és megközelítőleg 1,3 milliárd tonna súlyú élelmiszer minden évben fel nem használt hulladékként végzi. Ez különösen vonatkozik a friss termékekre. A kidobott élelmiszerek 35%-a hal, 30 %-a zöldség-gyümölcs, a hús és a tejtermékek aránya 20%.

Magyarországon évente 1,8 millió tonna ételhulladék keletkezik, a legjelentősebb a zöldség és a gyümölcs pazarlása: évente átlagosan hat kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dob ki egy ember a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavalyi felmérése szerint. Ennek elsősorban az az oka, hogy a pultokra kitett hibátlan gyümölcsök rászoktatták az embereket arra a téves következtetésre, hogy csak az ehető, ami hibátlan is. A termelőknek így sok árut ki kell dobniuk, gyakran azért, mert nem felelnek meg az áruházláncok minőségi, ezen belül esztétikai feltételeinek.

Vannak kísérletek, melyek szeretnék elejét venni az élelmiszer-pazarlásnak. Ilyen a bajorországi „Crowdbutching” projekt. Annak érdekében, hogy kevesebb hús vesszen kárba, a szarvasmarhákat, sertéseket már a vágás előtt értékesítik. A fogyasztók a húscsomagokat ’egérkattintással’ rendelhetik meg. Az állatot csak akkor vágják le, ha elegendő vásárlót találtak, ilyen módon nem állítanak elő szükségtelen mennyiségű húst – tájékoztat  a SAVE FOOD, mely a FAO, az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Program (UNEP) és a Messe Düsseldorf GmbH vásártársaság együttműködése a globális élelmiszer-pazarlás és élelmiszer-veszteségek ellen.

 

Ugyancsak az ételek hasznos termelésére épül a berlini 16 éves Annalina Landsberg „Deine Ernte” nevet viselő ötlete. Németországban több mint 30 millió magán kiskert található. A tulajdonosok gyakran nem tudják, mit kezdjenek a betakarított terméssel, elsősorban a gyümölccsel – mint ahogy ez Landsbergék kertjében is volt. Azért, hogy ezek a termények ne váljanak hulladékká, a magánkertészek egy regionális online platfromon kínálhatják veteményesük termését.

Arndt Weßel pálinkafőző mester és Ralf Dietz pék “nemes pálinkát” készít  a buxtehudei pékmester üzleteiben megmaradt kenyeréből. Az ötlet Dietztől ered, akit bosszantott, hogy évi szinten 600 ezer tonna kenyérfelesleg keletkezik Németországban. “A másnapos kenyér fogyasztható, de a vásárlók a lehető legfrissebb, még meleg, sütőből kikerülte kenyeret szeretik megvásárolni. Az a töménytelen felesleg, ami rajtunk maradt, késztetett arra, hogy kezdjünk valamit a kenyérrel”– idézte az abzonline.de.

Ily módon a „felesleg” mintegy 80% -a feldolgozható.

Megoldás lehet az a törvény is, amelyet Lengyelországban Andrzej Duda köztársasági elnök augusztusban írt alá  az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem kapcsán. Ezek szerint minden nagyobb üzletnek szerződnie kell egy jótékonysági szervezettel, mely elosztja a megmaradt élelmiszert rászorulók között.

A minőségi étrend is felelős

Amerikai kutatók azt is kimutatták, hogy a jobb minőségű étrend is élelmiszer-pazarláshoz vezet.  A PLOS ONE tudományos folyóiratban a szakemberek amerikai adatbázisok alapján úgy becsülték meg, hogy 2007 és 2014 között az amerikai fogyasztók naponta 150 ezer tonna élelmiszert pazaroltak el. Kiszámolták, hogy az így kidobott élelmiszer előállításához 12 millió négyzetkilométer termőterületre és 16 ezer milliárd liter öntözővízre volt szükség.

A Vermonti és a New Hampshire-i Egyetem, valamint az amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat munkatársai az étrend minőségének, a kidobott élelmiszernek és azok környezeti hatásainak kapcsolatait kutatva 22 élelmiszercsoportot vizsgálva kimutatták, hogy a zöldségek, gyümölcsök, valamint az ilyen alapú ételek 39 százaléka, a tejtermékek 17 százaléka, a húsételek 14 százaléka kerül szemétbe.

“Jobb minőségű étrend több zöldséget és gyümölcsöt jelent, amelyekből többet dobnak szemétbe, mint más ételekből. Fontos az egészséges étkezés, sok előnnyel jár, de az ilyen ételek
fogyasztásával tudatosabban kell gondolnunk az élelmiszer-pazarlásra” – idézte Meredith Nilest, az Vermonti Egyetem munkatársát a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A tanulmány készítői szerint az egészségesebb étrendhez kevesebb termőterület használata szükséges, de jóval több öntözővíz és növényvédőszer kell a zöldségek, gyümölcsök termesztéséhez, így a pazarlás miatt lényegesen több megy ezekből veszendőbe.

Forrás: SaveFood/MTI