A természetvédelmet is segíti az Ökoszisztéma Alaptérkép

Az eddigi visszajelzések szerint az Ökoszisztéma Alaptérkép jól használható kutatástervezéshez, konkrét kutatási kérdések megválaszolásához, valamint a gyakorlati életben is (például vizekkel kapcsolatos kockázatok felmérése során). Segítségével részletesen vizsgálhatóvá válik, hogy milyen élőhelyre van szüksége az egyes fajoknak és milyen szolgáltatásokat nyújt a természet az emberiség számára. 

 

Nyilvánosan is elérhetővé és letölthetővé vált a „Magyarország Ökoszisztéma alaptérképe” (itt) nevű térinformatikai adatbázis november 11. óta. Egy raszteres folttérképről van szó, ami olyan térbeli egységek megjelenítésére szolgál, melyeken belül az élővilág, illetve az élőhely jellege hasonló, azaz ökoszisztémákat alkot. Az országosan teljes lefedettségű térkép összesen 56 kategóriára bontva mutatja meg az ökoszisztémák aktuális elhelyezkedését, kiterjedését, gyakoriságát.

Az Ökoszisztéma alaptérkép hat főkategóriából épül fel.

1. Mesterséges felszínek (Urban)
2. Agrárterületek (Croplands)
3. Gyepterületek és egyéb lágy szárú növényzet
4. Erdők és egyéb fás szárú növényzet (Forests and woodlands)
5. Vizes élőhelyek (Wetlands)
6. Felszíni vizek (Rivers and lakes)

A 2015-ös állapotot mutató térkép készítése 2017-ben kezdődött, és 2019 júniusára fejeződött be – közli az Ökológiai Kutatóintézet.

Az „ökoszisztéma-térkép” megnevezés részben a nemzetközi elnevezéshez igazodik, részben azt célozza, hogy a térképet megkülönböztesse a hagyományos módon, terepi felvételezéssel készült élőhely térképektől. Utóbbiak általában finom térléptékben készülnek, és nagy szerepet játszanak például a természetvédelmi munka során, azonban az elkészítés erőforrás igénye miatt jellemzően kisebb területeket fednek csak le.

A most közzétett térkép készítésénél viszont fontos szempont volt, hogy az ország teljes területét lefedje (beleértve a mesterséges felszíneket és az agrárterületeket is) és amennyiben szükséges, rendszeres időközönként aktualizálható legyen, ezért terepi felvételezés nem jöhetett szóba. Így a térkép már létező, egyéb célokra létrehozott, és folyamatosan frissülő adatbázisokra alapozva készült el. Korábban is léteztek hasonló térképek, adatbázisok, pl. az európai felszínborítási térkép (Corine Land Cover), amelyet a kutatásban és a tervezésben is sokoldalúan használnak, de az új térkép mind térben, mind a megjeleníthető kategóriáit tekintve lényegesen részletesebb ezeknél. A készítése során mivel terepi felmérésre nem volt lehetőség, különböző meglévő intézmények adatbázisait használták fel és ezekből szintetizálták a jelenlegi térképet. Ahol nem volt adat, ott űrfelvételeket használtak a szakemberek.

A térkép az eddigi visszajelzések alapján jól használható kutatástervezéshez (pl. mintaterületek kiválasztása), konkrét kutatási kérdések megválaszolásához (pl. egyes fajok élőhely-igényeinek modellezése), döntés-előkészítési folyamatokban, valamint a gyakorlati életben is (pl. vizekkel kapcsolatos kockázatok felmérése során). Végül, ez szolgáltatja alapját a természet által számunkra nyújtott szolgáltatások értékelésének és térképezésének is.

Az Agrárminisztérium közlése szerint a térkép segítségével hamarosan 12 ökoszisztéma-szolgáltatás állapotát értékelik biofizikai, gazdasági és társadalmi szinten – így például az állati beporzás, az élelmiszertermelés, a mikroklíma szabályozás és a természetben levő rekreáció vizsgálatára kerül sor.

A készítésben kulcsszerepet játszott  az Agrárminisztérium (konzorciumvezető),a Lechner Tudásközpont (LTK) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI).

A térkép kialakítása részletesen itt olvasható.