Megmentik a Bükk-fennsíki réteket – húsz éve megkezdett gyepkezelést folytattak

A Bükk-fennsíki rétek állapotjavítását a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a 2000-es évek első felében kezdte el, majd a munkák közel két évtizedig szüneteltek. Most sikerült a területeket megfelelő állapotba visszahozniuk, ez alatt azonban veszélybe került több populáció és élőhely.

 

Magyarország legnagyobb és legmagasabb karsztfennsíkja a Bükk-fennsík, melynek növényzete számos – hazánkban csak itt megtalálható – unikális jelleget hordoz. Miközben hegyi kaszálórétei kiemelten értékes, védett és fokozottan védett fajok élőhelyei, megőrzésük veszélybe került az elmúlt évtizedekben. Ilyen veszélyeztetett faj a  Nagy-mezőn és a Zsidó-rét töbrös felszínén is megtalálható ritka gömböskosbor, vagy a Szentlászló-tárnics, kornis tárnics, északi sárkányfű, Janka-tarsóka állományok, valamint a haris, a bükki karszt szerecsenboglárka, a havasi tűzlepke és szürkés hangyaboglárka populációk.

A hegyi rétek leromlásának (degradációjának) megelőzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben közel 100 hektárnyi hegyi réten rétrekonstrukciós munkákat indított el. Szabad kapacitás és forrás hiányában egészen tavalyig csupán a Szilvásváradi Erdészet részleges és nem elsősorban természetvédelmi célú rétkezelése történt meg; ez a munka a rétek fennmaradását azért valamelyest biztosította.

További kezelés azonban nem történt, ami egyfelől veszélyeztette a korábbi eredményeket, a javuló tendenciájú természeti állapot fennmaradását. Másfelől a természetes szukcessziós folyamatokkal kialakult beerdősülés, a legeltetés és kaszálás hiánya miatt gyep-degradálódások jöttek létre. Ehhez járult még az inváziós növényfajok megjelenése is. Mindez a különlegesen értékes Bükk-fennsíki rétek effektív területének csökkenéséhez és minőségük romlásához vezetett – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatásában.

2018-ban és az idei évben az Agrárminisztériumtól támogatásával az Igazgatóság folytathatta a közel 2 évtizede megkezdett élőhely-rekonstrukciót. A munkaterületek jelentős része köves/sziklás, változó meredekségű felszínen, esetenként nehéz megközelíthetőségű térszíneken fekszik, illetve a gyepkezelés speciális gépeket, szakértelmet és gyakorlatot igényelt. A feladatokat egy szakember bevonásával végezték, aki az Igazgatóság saját gépparkjával és a terület természetvédelmi őrének irányításával hozta rendbe a területet.

A korábbi élőhely-kezelések területén cserjét irtottak, levágták a felverődött cserje-sarjak és siska nádtippant, a levágott anyagot lehordták a terület szélére, deponálták, lekaszálták a réteket, a kaszálékot bebálázták, majd gépi szárzúzást következett. Egyes részeken a cserjésedés megakadályozása, másutt az invazív fajok (pl. siska nádtippan) visszaszorítása volt a cél.

A rétkezelés a ’Bükk-hegység és peremterületei’ elnevezésű, kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési Natura 2000 területeken volt, így: Nagyvisnyó és Szilvásvárad községhatárokban fekvő, természetvédelmi szempontból legértékesebb hegyi rétjein (Huta-rét, Kishuta-rét, Faktor-rét, Csurgói-rétek, Kerek-rét, Nagymező, Keskeny-rét, Zsidó-rét, Feketesár-rét). Tavaly közel 94 hektárnyi, míg az idén mintegy 85 hektárnyi területet hoztak rendbe.

 

Nyitókép: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (bnpi.hu)