A szárazföldek és a vizek legalább 30 százalékát kellene védelembe venni, hogy megóvják az embertől

Miután tavaly az ENSZ megállapította, hogy egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás, most bejelentette: a szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni ahhoz, hogy az emberi tevékenység ne pusztítsa tovább a természetet és a fajokat.

A biodiverzitás idei, októberi csúcstalálkozóján a természet és a fajok pusztulásának megállítása lesz a központi téma. A konferencia annak tükrében zajlik majd, hogy az ENSZ tavalyi, 2 évtized után készült első jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás.

A kínai Wuhani Kínai Halászati Tudományos Akadémia kutatócsoportja például a napokban jelentette be, hogy a kardorrú tok mára a kihalt fajok sorát gyarapítja. Az egyik legnagyobb édesvízi hal kipusztulását a túlhalászás és az élőhelyek elvesztése okozta. Egyébként minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. Annak oka, hogy az ENSZ nem érte el mostanáig az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait, a politikai támogatás hiányát, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradását jelölete meg.

A kardorrú tok utolsó példányát 2007-ben láttákA tervezet úgynevezett nulladik vázlata arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett. Környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás “párizsi csúcsa” lehet, noha a faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.

A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben.

Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

Nyitókép: A romboló emberi tevékenységre é felelőtlenségre példa a Vörösiszap ipari katasztrófa. A kép Kolontáron készült 2010. október 8.-án. Fotó: MTI