A most kifejlesztett hőszabályozó festékbe olyan speciális anyagot tettek, ami elnyeli az épületben termelt hőt, melegen tartja a helyiségeket, így csökkenthető a házak káros szén-dioxid-kibocsátása. Az újítást az Európai Unió kutatási és innovációs folyóiratában, a Horizonban mutatták be.
Európában a városok éves energiafogyasztásának fele fűtésre és hűtésre fordul. Annak ellenére, hogy az EU a dekarbonizáció felé halad, a fűtés és hűtés 75% -a fosszilis tüzelőanyagokból származik, míg csak 19% -a megújuló energiákból.
„A megújuló energiákat ma még nem használják széles körben, miközben regeteg energia vész el” – mondta Dmitry Shchukin, az Egyesült Királyság Liverpool Egyetemének professzora, aki olyan hőszabályozó festéket fejlesztett ki, amely elnyeli és kibocsátja a hőt a téglaépületekben, melegen tartja a helyiségeket, így az épületek kevesebb energiát használnának fel.
“Ezekkel a festékekkel nagyobb beavatkozás, renoválás nélkül felújíthatóak a régi házak” – mondta Shchukin professzor az Európai Unió kutatási és innovációs folyóiratában, a Horizonban.“Ha van például egy régi, akár történelmi épület, akkor nem szükséges teljes mértékben újjáépíteni. Ezzel az anyaggal ugyanis növelhető a ház hőmegtartó képessége és energiahatékonysága.”
Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók: az EU-ban a teljes energiafogyasztás kb. 40% -át és a szén-dioxi kibocsátás 36% -át teszik ki. A festék, amelyet ENERPAINT elnevezésű projekt részeként fejlesztettek ki, a nap folyamán összegyűjti a radiátorok vagy akár az emberek által termelt hőt, majd éjszaka kibocsátja, amikor a hőmérséklet csökken – mivel a kazánokat általában este sokan kikapcsolják, hogy spóroljanak.
“Nagyon egyszerűen működik” – mondta Shchukin professzor. “A festék- és bevonatgyártók saját festékeket gyártanak, és mi néhány adalékanyagot szállítunk – körülbelül 5% -ot – a festékhez.”
Ezek az adalékanyagok úgynevezett fázisváltó anyagok (PCMs), például paraffinok, sóhidrátok és zsírsavak, amelyeket a kutatók nanométer méretű védő kapszulákba ágyaztak, ezek javítják a hőátadást. A PCM-ek nagy mennyiségű hőenergiát tárolhatnak és megváltoztathatják az állapotukat – szilárd anyagból folyékonnyá és fordítva – anélkül, hogy megváltozna a hőmérsékletük.
“A festékekhez sóhidrátokat használtunk az alacsony költségük és nagyon magas energiatárolási sűrűségük miatt” – mondta Shchukin professzor. A sóhidrátokat 10 nm vastag polimer héjakba ágyazták, amik védelmet biztosítanak, miközben lehetővé teszik, hogy az adalékok szabályozott módon reagáljanak a hőre.
A nap folyamán ezek az energia nanokapszulák abszorbeálják és tárolják a hőt, a PCM-ek folyadékká alakulnak, majd a hideg éjszaka során meghatározott hőmérsékleten kristályosodnak, felszabadítva a hőt és felmelegítve a helyiséget – magyarázza Shchukin professzor. Shchukin szerint az általuk használt anyagokat az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatala jóvá hagyta, az Európai Gyógyszerügynökség azonban nem.
A publikáció arra nem tért ki, hogy hogyan “működik” a festék a melegebb évszakokban.
Nyitókép: Unsplash
You may also like
-
A most kifejlesztett legfehérebb festék segíti az épületek, ezáltal a bolygó hűtését
-
Megtisztítja a szmogos levegőt Varsó új falfestménye – 780 darab fát vált ki a belvárosban
-
Közép-Európa legnagyobb, háromdimenziós függőkertje és cseresznyefa-liget is van a most megnyílt Széllkapuban
-
A dűnék közé tervezett ház önfenntartó és egyáltalán nem szennyezi a környezetet
-
Hulladékból készít téglát egy skót mérnök, ami jobban szigetel a hagyományosnál