Nagyon sok haszna van a közösségi kerteknek

Azon túl, hogy a városi közösségi kertekben friss és jobbára vegyszermentes zöldséget, gyümölcsöt termelnek a bérlők, a kertészkedés jót tesz fizikálisan, mentálisan és a társas kapcsolatok terén is. Persze mindez összefügg egymással, ahogyan majd látni fogjuk. A közösségi kertek kialakulásának gyökere az ipari forradalommal mintegy ellenkultúraként terjedő kertváros mozgalom volt a 19. század végén. Budapesten az első kortárs közösségi kertet éppen 10 éve szervezték meg.

Nem hobbytelek és nem szántóföld. A modern, nagyvárosi kert termőterületet ad a város lakosságának, ahol a bérlők saját szükségletükre termelhetnek általában 5-10 négyzetméteres parcellákon. Egy ilyen kert haszna sokrétű: környezettudatosságra nevel, szociális, egészségügyi és mentálhigiénés aspektusa sem utolsó. Sőt, a közösségi kertekről szóló tanulmányok szerint a közösségépítés sok esetben fontosabb profilja ezeknek a területeknek, mint maga a kertészkedés. Magyarországon tíz éve, 2010-ben nyílt meg az első kortárs közösségi kert, addig csak a külföldi tapasztalatokra támaszkodhatott a szakirodalom. Ezek tényszerűen számos pozitív vetületről számolnak be, de mindegyik alapfeltételként a jó közösség meglétét jelöli meg. Ha nincs jó közösség, a kert sem működik.

Bűnözés helyett kertgondozás

A közösségi kertek múltja a 19. századba tekint. Párhuzamosan az ipari forradalommal és az iparvárosok létrejöttével az 1800-as évek derekától egyfajta ellenkultúraként jelent meg a közösségi, nagyvárosi kertészkedés. A mozgalom homlokterében az önellátás, a harmonikus lakókörnyezet kialakítása volt. Kiteljesedése az Angliából indult kertváros mozgalom volt, melyet Ebenezer Howard: Garden Cities of To-Morrow 1902 című könyve foglal össze.

 

Kertészkedés egy Victory Gardenben. 1941, USA. Fotó: modernfarmer.com

Elhagyott területeket alakítottak át Európában és Amerikában zöldségeskertté, virágoskertté vagy parkokká. Ezek általában a társadalom legalsó szintjéről szerveződtek. Amerikában nemcsak a belvárosi szegénység legégetőbb problémáira nyújtottak megldást a közösségi kertek, nemcsak a friss és megfizethető zöldségek és gyümölcsök hiányát pótolták, de a bűnözés visszaszorításában is jó eredményeket értek el. A veszélyes ipari területeken a gyerekek parkok híján töltötték az időt, ez jó alkalom volt a drog terjedésére. A közösségi kertek megelenése után már 5 évvel kimutathatóan csökkent a bűnözési ráta.

A gazdasági válságok, a két világháború egyaránt nagy lendületet adott a mozgalom fejlődésének, a közösségi kertészkedésnek. A közösségi kertek Liberty Garden, azaz Szabadság kertek néven működtek az első világháborúban, a másodikban pedig, Victory Garden, Győzelem kertekként. Dr. Lányi András Közösségi kertek (itt elérhető) című munkájában kiemeli, hogy 1918-ra az USA-ban közel 5,2 millió háborús kertparcella jött létre, melyek 525 millió dollárnyi termést hoztak. Bár hozzáteszi, hogy nem voltak hosszú életűek ezek a szerveződések, a háborúk vagy válságok elmúltával alapjában el is tűntek.

A második világháborús Győzelem kertekből az amerikaiak asztalára kerülő zöldségek, gyümölcsök 40%-a került.

Ilyen remekül működtek a kelet európai városi kertek is, Zuglóban például 14 ezer közösségi kert volt a második világháború idején. A ’60-as évek végén város-zöldítő akció kezdődött New Yorkban, melynek során Liz Christy megalapította a Green Guerillas közösségi kertet egy elhagyatott utca sarkán (Bowery Houston Farm and Garden). Ezt számos példa követte.

Lizy Christy közösségi kertje 1974-ben Fotó: lizchristy.com

Amikor 1978-ban létrehozták a nonprofit kertszövetséget, az American Community Gardening Association-t, már nemcsak az élelemtermelésről volt szó (noha a rohamosan növekvő infláció, olajválság azért ezt indokolta), hanem következetesen a városok élhetőségét is javítani kívánták, összekovácsolni az egymás mellett élő embereket, kultúrákat. A város-zöldítő akció reackió volt a környezetkárosítás nyomán egyre szélesebb körű aggodalmakra és sok esetben alternatív kulturális helyeket teremtett.

Hangulatzavart, neurózist is kezel

„Grow Your Own Food! – Termeld meg magadnak!” – szól a szlogen, már a városokban is. Ma sokan úgy gondolják, hogy az élelmiszerválság közeledtével az önellátás biztosítására, az öngondoskodásra fel kell készülnünk. Ehhez a közösségi kertek segítséget adnak, hiszen a működést éppen a résztvevők együttműködése garantálja. Komoly szociális kérdésről van tehát szó, a haszno sokrétű: a termelési kompetenciákon túl a pénztelenséget, a dologtalanságot is enyhíti, ami a városi depresszióval gyakran parallel fut. Önsegítő tevékenység, részleges önellátás. Mivel a nagyvárosokban a neurózis jelenléte gyakoribb mint vidéken, vagy legalábbis a szindrómák összetettebbek, akár terápiás és önsegítő funkciót is beteljesíthet a kertgondozás. A kimutatások szerint pszichés eredetű megbetegedések esetén 2 éven belül akár 60 százalékos javulás érhető el egy-egy egyénnél heti 1-2 alkalmas, 1-1,5 órás rendszeres kertészkedéssel.

A közösségi kertek alkalmasak a vegyszermentes termelésre, továbbá arra, hogy a gyerekeket ráneveljék a kertészkedésre. Lehet itt játszótér, vagy egyszerűen egy zöld sziget, ahol a helyiek aktív pihenés keretében sajátíthatják el a kertészkedés fortélyait. Az együtt végzett munka észrevétlenül is fejleszti a városi élet során elsorvadt közösségi szellemiséget. Amerikában az a tapasztalat, hogy ezek a kertek kitűnő kapcsolatteremtő lehetőséget adnak, és olyan embereket is összeismertethet egymással, akik egyébként csak elsétálnának egymás mellett az utcán, mert nem lenne okuk megszólítani egymást. Működésük jellege szerint tehát terápiás vagy oktatási célú, egészségmegőrző vagy élelmiszerellátást biztosító kertekre osztjuk őket.

Budapesten az első közösségi kezdeményezés dátuma 2010 (legalábbis a 21. században, hiszen a háborúk időszakában már voltak), amikor a FöldKelte csoport szervezésében Békásmegyeren a III. kerületben szereztek egy kis területet kertészkedésre. Kidolgozott tervek és szervezés nélkül egy év után el is fogyott a lelkesedés, és a kert szépen lassan elhalt. Ezzel nagyjából egy időben a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) tengerentúli vagy akár az európai (londoni, berlini, stb.) példákból kiindulva ugyancsak elkezdte szervezni a közösségi kerteket. 2011 szeptemberében egy figyelemfelkeltő közösségi akció keretében indult a már megszűnt Lecsós Kert a Millenárison, 2012 márciusában a fagyok elmúltával pedig a parcellákat is kiosztották.

A Zápor Kert elnevezésű közösségi kert az Óbudai Kulturális Központ udvarán 2016. augusztusában MTI Fotó: Mohai Balázs

Ebben az időben alakították ki az Első Kis-Pesti Kertet is (Városi Kertek Egyesület), majd a Leonardo Kertet (KÉK). Azóta évente akár több közösségi kert is „felbukkan a földből”. A kispesti kertben – ami Budapest első önkormányzati támogatással létrejött városi kertje, önkormányzati területen –  mindenkinek ugyanakkora parcella jut, noha nem teljesen ugyanolyan. Összesen huszonhat parcella található itt: vannak magas és alacsony ágyások is. Előbbieket úgy tervezték, hogy az időseknek ne kelljen lehajolni, és könnyebben hozzáférjenek. Itt senki sem profi, inkább lelkes amatőr. A terület korábban kutyafuttatóként működött, aztán a helyiek az önkormányzattal karöltve gondoltak egyet, és felparcellázták a területet. A kert roppant népszerű a helyiek körében, ráadásul az éves tagdíj mindössze 3000 forint vízzel együtt. Az ágyásában ki-ki a neki kedves zöldségeit, virágait nevelgetheti. A kert számos közös témát ad, és itt éppen ez a lényeg.

Ma Magyarország jelenleg legnagyobb, városi közösségi kertje a Kortárs Építészeti Központ által, a Magyar Telekom Nyrt. saját tulajdonú ingatlan együttesén 2015-ben létrehozott Kerthatár Közösségi Kert. A 2600 m2 nagyságú területen, összesen 800 m2 -t foglalnak el az egyéni parcellák és a 100 m2-t kitevő, közösen megművelt területek. Itt például vegyszerhasználat nincs, csak ökológikus módszerekkel és bio készítményekkel, növény permetlevekkel védekeznek.Van fűzkunyhó, játszó sarok homokozóval,  mini amfiteátrum, valamint komposzt alomszék is. Persze nem lehet akárhogyan termeszteni, komoly szabályzata van a KÉK Kerteknek, így például: „A kertész zajjal, hangos zenével nem zavarhatja a kert-közösség és a környező lakóházak/épületek nyugalmát, kertész kizárólag közösségi rendezvény alkalmával, a KÉK engedélyével fogyaszthat alkoholt a Közösségi Kert területén (….) A kert-karbantartás és rendezési munkálatok közös és kötelező feladat, továbbá aktívan részt venni a közösségi eseményeken (a Közösség által előre meghatározott számú alkalommal).”

A legnagyobb hazai közösségi kert a Kerthatár Közösségi Kert, amely 800 m2-en működik Fotó: KÉK

A KÉK jelenleg 5 közösségi kertet működtet, s mint jelzik, az a cél, hogy „a városi ember megtanuljon alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ezért keressük a megújuló energiákat is alkalmazó városfejlesztési eszközöket és módszereket, innovációs és kísérleti modelleknek adunk teret. Kertjeinken és nyilvános ismeretterjesztő programjainkon keresztül a városi élet szempontjából is releváns fogalmak, mint pl. a „városi hőszigetek” és a „biológiai lábnyom csökkenése” mindenki számára közérthetővé válnak. Kampányainkon keresztül szeretnénk a városlakókkal megosztani olyan tudást, amelynek segítségével tudatos városhasználóként egyénileg és helyi közösségekben is hozzájárulhatnak a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséhez. A széles közönséghez szóló programok között szerepelnek közösségi- és szakmai események, vitafórumok, előadások és gyerekeknek szóló interaktív programok”.

A kertészek egyébként sok közös programot szerveznek, az erzsébetvárosi Kisdiófa Közösségi Kertben például november közepén egy közös lomtalanítós-gulyásfőzést is tartottak. A hagyománygondozás is megjelenik. A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület (NATE) Közösségi és Tanulókertje azzal a céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson azoknak a helyi kerttulajdonosoknak, akik szüleiktől, nagyszüleiktől nem tanulhatták meg a növénytermesztést fortélyait.

Budapest, 2017. szeptember 2.
A békásmegyeri lakótelep lakói szalonnát sütnek a Békási közösségi kertben a közösségi kertek éjszakáján 2017. szeptember 2-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A kunbábonyi Közösségi Öngyógyító Kert és Gyümölcsös 2012-ben jött létre, a Kunbábonyi Tízek Közösségi Szövetkezet kezdeményezésére. A kert kísérletező kedvű közössége évről évre új termelési módszereket próbál ki. A melegágy létrehozását követően fóliasátrat, majd bontott ablakokból üvegházat építettek. Növénytársítással próbálkoznak, nem vegyszereznek. Az egész kertet közösen művelik, a termést pedig elosztják egymás között.

A Magyarországon működő közösségi kertekről, vagy akár a csatlakozásról itt tájékozódhatsz.

Nyitókép: KÉK

About The Author

Vélemény, hozzászólás?