Pusztulnak a Veszprém megyei fenyvesek is, idő előtt le kell termelni a fákat

Napról napra romlik az állapota egy Veszprém megyei erdőbirtokosság 40 éves lucfenyőinek, ezért idő előtt letermelik a fákat. Így megakadályozzák a kártevők (elsősorban a betűző szú) szaporodását, és a gazdálkodó még értékesíthető faanyaghoz jut. A lucosok pusztulása szerte Európában élő probléma.

 

A Veszprém megyében pusztuló 40 éves fenyők mindössze középkorúak, hiszen egy luc vágásra érett kora általában 60–80 év – mondta el Tátrai Gáborral, a Fa-Piac Magánerdészeti Kft. ügyvezető igazgatója a veol.hu-nak. A korai letermeléssel megakadályozzák a kártevők szaporodását, és a faanyag még felhasználható állapotban lesz.

A lucosok pusztulása Európa szerte megfigyelhető, ahogyan itt is írtunk róla. Az aszály, a hőség miatt a  stresszhatásnak kitett, legyengült fa védtelenné válik a farontó rovarokkal, mindenekelőtt a betűző szúval szemben. Tátrai Gábor is egyfajta tünetrendszerről beszélt, amiben az alapprobléma a termőhely klimatikus viszonyainak megváltozása. Amit a kártevők megjelennek az állományban, gyorsan elterjednek, pillanatok alatt hatalmas értékvesztést okozhatnak.

„Három éve észleltük először a problémát, akkor az érvényes erdőterv szerinti lehetőséget kihasználva végeztünk egy jellegében egészségügyi termelést, azaz elsősorban a beteg fákat termeltük ki. Lehetett sejteni, hogy a pusztulás folyamata nem áll meg, és mostanra sajnos kiderült, hogy ki kell termelnünk ezt az állományt” – mondta.

A lucokat érintő problémák Vas megyében már 20 éve mefigyelték, de a szélsőséges időjárás komoly következményei itt is az utóbbi három-négy évben tetőztek. A szakemberek más termőhelyigényű fenyőféléknél is látják a problémát, így a fekete és erdei fenyvesekben is. Az erdészek a kieső állományok helyére a klímához jobban alkalmazkodó elegyes erdők telepítésén gondolkodnak.

“A jelenlegi erdészeti klímaosztályozás szerint itt ugyan bükkös klímában vagyunk, és mellettünk is bükkösállomány van, mégsem telepítünk bükköt. Hosszú időre kell terveznünk, és a várható tendencia az, hogy a korábbi erdészeti klímahatárok visszább szorulnak majd. Előre gondolkodva egy gyertyános-tölgyest tervezünk ide egyéb elegyfajokkal, például madárcseresznyével”  – mondta a szakember.

Azt is hozzátette, hogy egyre több az invazív, behurcolt kártevő. Nincs olyan fafaj, amelynél biztosan lehetne állítani, hogy a következő néhány évtizedben nem jelenik meg kártevője.