Szakértő: márciusi teendők a vegyszermentes kiskertben

A tavaszi teendőket az elmúlt évek időjárása alapján már február közepén el lehet kezdeni, hiszen a plusszok és a napsütés már ilyenkor kicsalogat mindenkit a kertbe.

 

szerző: Dr. Hoffmann Orsolya

Az első teendők egyike a talajelőkészítés. Talán nem a leglátványosabb munka, de mindenképpen megéri, hiszen ezzel biztosítjuk növényeink egészségét, megfelelő növekedését az egész szezonban. A jó talaj morzsalékos (nem tömörödik össze mint a beton ha kiszárad), megtartja a nedvességet,  szerves anyagokban gazdag: pezseg benne az élet. Nemcsak giliszták, rovarok, lárvák (figyelem nem mindegyik káros!), hanem rengeteg szabadszemmel nem is látható kis élőlények, az ún. talajlakó mikroorganizmusok és gombák egész hadserege van jelen, amelyek a szerves anyag lebontásért és a felső szerves anyagban gazdag réteg kialakulásáért felelősek. Az ilyen talaj kialakítását sosem késő elkezdeni! Hogy hogyan?

Szórjunk ki (természetes) komposztot a talajfelszínre. Ezután kíméletesen kezdjük el fellazítani a felső 15-20 cm-es réteget, lehetőleg ásóvillával és ne ásóval. Úgy kell elképzelni mintha ásnánk, de ne menjünk túl mélyre. A nagy rögök kiásása és átforgatása azért nem célra vezető, különösen nem tavasszal, mert ezzel tulajdonképpen a feje tetejére állítjuk a talajszelvényt, azok az élőlények, akik a felső rétegben érzik jól magukat túlságosan mélyre kerülnek és fordítva. Inkább lazítsunk, morzsolgassuk át, szedjük ki a nem kívánt gyomokat és gyökerüket (ha vannak tyúkjaink hálásak lesznek minden zöldért!). Én a komposzt mellé szívesen használok alginitet (ami egy teljesen természetes anyag, tulajdonképpen hosszú hosszú évezredekkel ezelőtt komposztálódott ősi biomassza, remek talajjavító, gazdag a növénynek szükséges makro- és mikoroelem tartalma.

Mit vessünk el a legkorábban?

Vannak olyan zöldségek, amelyek már a telet is képesek kihúzni és tényleg nagyon korán megörvendeztetnek bennünket friss, harsogó zöld, ehető leveleikkel: ilyenek a salátafélék, meglepő módon  a ruccola is, a spenót és a hagymafélék, amiket érdemes még ősszel eldugdosni, de ha nem akkor minél korábban, a tavasz legelején.

Korai borsót is vethetünk, így a későbbiekben a friss borsó szüretelése mellett elégedetten gondolhatunk arra, hogy egy újabb jelentős lépést tettünk a talajt táplálásáért is, hiszen a borsó mint pillangós növény a gyökerein nitrogént köt meg és raktároz így gazdagítja a felszín alatt a kertünket.

Korán szedhető évelő növények, amiket érdemes telepíteni a konyhakertbe a sóska és a csalán. Az első csalánlevelek nemcsak ehetők, de ez a növény fontos segítsége a kertünknek. Áztatással bio permetlevet készíthetünk belőle, öntözhetjük vele a fejlődő palántáinkat is!

 

A komposztálásról bővebben a Városi farm alábbi blog bejegyzésében olvashattok:

https://varosifarm.blog.hu/2016/02/07/bemelegites_nelkul_770

A szerző a Városi farm és a Pillangókert oldal írója-szerkesztője