Igaza volt Tolkiennek: az óriás méretű fák valóban az erdők védelmezői

Bebizonyították tudósok J.R.R. Tolkiennek a Gyűrűk Urában lejegyzett elképzelését, ami szerint az óriás méretű, lassan növekvő fák kiemelt szerepet játszanak az erdők egészségében és fennmaradásában.

Tolkien az  1930-as években megalkotta az Entek elnevezést az erdők óriási fáira. Ezek a fák nagyon hosszú életűek és kimagasló a szerepük az erdők ökoszisztémájában – írja a Guardian. Egy, a Science folyóiratban publikált friss tanulmány szerint ezek az ún. ‘hosszú életű úttörő’ példányok lényegesen nagyobb mértékben járulnak hozzá a szén megkötéséhez és a biomassza növekedéséhez, mint ahogyan azt korábban hitték.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a globális éghajlatmodellezőknek javasolt az erdőben lévő összes fát immár más módszerekkel vizsgálni.

“Ez az elemzés rámutat arra, hogy a régi módszer nem elég jó a trópusi erdők megismeréséhez, és bemutatja az új megközelítést is” – mondta Caroline Farrior, az austini Texas Egyetemének integratív biológiai professzor-asszisztense. “Rávilágítunk arra, hogy a trópusi erdőkben található fafajták növekedésbeli eltérései, a túlélési képességeik és szaporodásuk közti különbségek fontosabbak az erdő szénmegkötő képességének előrejelzéséhez, mint eddig gondoltuk.”

A hosszú életű úttörők – miként a szakemberek ezeket a fákat nevezik hívják – közé sorolják a mahagóni fákat, a brazil diófákat és a Ceiba pentandra fajtákat, amelyek a lombkorona többi része felett is jól láthatóak, mert gyorsan növekednek, ami ez akár több évszázadon keresztül tart.

 

A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség, a növekedés és a szaporodás közötti kompromisszum eredménye az, hogy a fák úgy tudnak több energiát fordítani a biomassza tárolására, hogy kevesebbet fordítanak az utódok létrehozására. A most publikált tanulmány bő 30 év kutatási eredményeire épül, melyeket a Panama-csatorna közepén fekvő Barro Colorado szigetén lévő idősebb erdőkben és fiatalabb, másodlagos esőerdőkben gyűjtöttek.

Öt kategóriába csoportosították a tudósok a vizsgálatban szereplő 282 különféle fafajtát a növekedés, a szaporodás és a hosszú élettartam alapján. Ez lefedte a különböző evolúciós stratégiákat követő, erdőként mégis együttműködő csoportokat:

• a gyorsan növekvő és elpusztuló gyors fajok
• a lassan növekvő és hosszú életű elérő lassú fajok
• a hosszú életű és hosszú időn keresztül, lassan szaporodó terméketlen óriások
• a termékeny törpék
• az alacsony cserjék és alacsony fák, amelyek lassan növekednek, fiatalon pusztulnak el, és nagy számú utódot hoznak létre

A csoportok különféle kombinációinak szimulációjával a tudósok felépítettek egy modellt, amely reprodukálta a közeli fiatal erdők helyreállási dinamikáját: tehát a modellt a természet történései visszaigazolták.

Az eredmények haszna nem csekély: az a tudás, hogy a fák milyen gyorsan növekednek, mennyi ideig élnek és hány utódot hoznak létre, segíthet a trópusi erdők helyreállításában. Ezek jelenleg aggasztó mértékben pusztulnak – mutat rá a cikk, és utal a Brazíliai helyzetre. A kutatás során az az elmélet is megdőlt, miszerint az ilyen óriási fák eltűnnek, amikor az erdő “éretté” válik.

“Azt mutatják az eredményeink, hogy a hosszú életű úttörők nem átmeneti jellegűek, hanem nagyon fontos résztvevői a régi erdőknek. A biomassza körülbelül 40 százalékát adják, és nincs jele annak, hogy ez idővel csökkenne”– mondta a cikk vezető szerzője, Nadja Rüger, a Német Integrált Biodiverzitás Kutatási Központ és a lipcsei egyetem kutatója. A különböző erdők mindazonáltal eltérő mintákat mutathatnak, ami további kutatásokat tesz szükségessé.

Nyitókép: Unsplash