Kedvez a madarak szerelmi életének, hogy csökkent a zajszennyezés járványhelyzet alatt

Az észa-walesi Llandudno utcáin kecskék barangolnak, dámszarvasok jelentek meg London keleti külvárosban a járvány kezdete óta. A madarak szerelmi élete pedig felélénkült: a zajszennyezés megszűnésével ugyanis jól hallják társaik énekét, ami jót tesz a szaporulatnak. A természetvédők a kevésbé jó hírekről is beszámolnak: hosszú távon ugyanis nagyon kockázatos az, ami most történik.

 

Noha jelenleg sem a természetvédelmi szakemberek, sem az önkéntesek nem aktívak Nagy-Britannia szerte, felméréseket azért végeznek – például a British Trust for Ornitology (BTO) a madarak viselkedését figyeli meg, akár a munkatársak saját kertjeiben – írja a The Guardian.

A BTO szakértője, Paul Stancliffe szerint a városi zaj elcsendesülése miatt feltűnően javult a madárszaporulat. Ornitológusok már korábban rámutattak arra, hogy a zajszennyezés zavarja a madarakat. A madárhangok egyik célja a társak megkeresése és odahívása. Mivel az egyedek rosszul hallják társaik hívó énekét, sokszor nem képesek normális társas életet kialakítani, illetve egyszerűen meggátolja őket a szaporodásban. Társaikat ugyanis gyakran félreértik, és ezért inadekvát módon válaszolnak kommunikációs jelzéseikre – erről még tavaly beszéltek a belfasti Queens egyetem ornitológusai a Guardiannak.

Mathew Frith, a londoni Wildlife Trust szakértője most elmondta: „Sok madarunk, mint például a vörösbegy, ökörszem, a csilpcsalpfüzike, a pacsirta a földön, a fák alámosott gyökerei közt vagy a föld közelében fészkel, és így kutyák könnyen megzavarják. A parkok, terek most a szokásosnál sokkal csendesebbek, és ezek a fajok is lényegesen jobban érzik magukat ott.”

Az RSPB azt is megjegyzi, hogy a tengerpartok kiürülése is hasznos az állatvilágra nézve, a parton fészkelő fajok szaporulata javult, például a kis csérnek vagy a parti lilének, amelyek különösen érzékenyen reagálnak a nyaralók tömegeire.

A zaj és a forgalom jelenlegi csökkentését nem csak a madarak élvezik. Jelentések készültek arról, hogy Llandudno utcáin kecskék barangolnak, dámszarvasok jelentek meg London keleti külvárosban, valamint az egyébként félénk emlősök, például vakondok és menyétek is sokkal bátrabbak lettek.

A forgalom hiánya különösen kedvez az emlősöknek, akik egyébként nagyszámban pusztulnak el az országutakon, így a sündisznók és a borzok.

A természetvédők számára azonban kérdés, hogy mi fog történni, ha a korlátozásokat megszüntetik. A vadon élő állatok rövid távú nyereségei eltűnhetnek, ha az emberek, a forgalom és a mindennapi élet visszatér változások nélkül, és minden megy a régi kerékvágásban.

 

Áll a természetvédelem, és ez baj

Nikki Williams, a Wildlife Turust kampányvezetője szerint: „A jelenlegi válság sok problémát okoz. A szakembereknek milliónyi dolga lenne a természetben, fontos munkák várnának rájuk. Ezeket a feladatokat általában nkéntesek ezreinek segítségével végezzük el. Most azonban ez a munka is leállt.”

Csak egy példa: a természetvédők folyamatos harcolnak az invazív Himalája balzsammal, amely elfojtja a folyópartok növényzetét, megöli az őshonos vadvirágokat. Ha nyáron az önkéntesek a természetet magára hagyják, akkor ezt a növényt még nehezebb lesz kiirtani a következő évben, tehát messzemenő károkat okozhat.

Az értékes élőhelyeknek, például dél vagy kelet Anglia hegyvidékeinek folyamatos megóvásra lenne szüksége annak érdekében, hogy a területek ne váljanak újra bozóttá, csökkentve ezzel olyan fajok, mint például a homokgyík és a sima kígyó élőhelyeit.

A jövő attól is függ, hogy áttörjük-e a kormánypolitika közelmúltbeli változásait, amint arra a Wildlife Trustos „Williams” rámutat. „A válság végén a vadon élő állatok továbbra is veszélyben lesznek és számuk csökken. A megóvás egyetlen módon biztosítható, ha olyan erős mezőgazdasági és környezetvédelmi szabályokat hozunk létre, amelyek a természetet a politika és a mindennapi élet középpontjába helyezi”.

Nyitókép: flickr.com