Minden bizonnyal megtartja a Balaton korábbi, még az 1 méteres vízszintmaximumhoz meghatározott jogi partvonalát a vízügy – mondta Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője egy online megrendezett konferencián. Mindez azért is nagyon lényeges, mert a jogi partvonal meghatározza, hogy honnan számít egy terület a Balaton vízfelületének és honnan partnak, szárazulatnak. A leendő építkezések miatt is fontos szerepe van ennek.
Az ország területrendezési tervéről szóló 2018-as törvényhez kapcsolódóan zajlik a Balaton új partvonal-szabályozási tervének egyeztetése. Ennek során vitatottá vált, hogy a Balaton új, tavaly februártól érvényes üzemeltetési engedélye szerint 120 centiméterre emelt vízszintmaximum mellett érvényes-e még a tó korábbi jogi partvonala – mondta a Balaton Fejlesztési Tanács online megtartott Víz Világnapi Konferenciáján Pécseli Péter.
Hozzátette, hogy az új partvonal-tervek a vízgazdálkodásért felelős belügyminisztérium erről szóló rendeletének kihirdetése után válnak véglegessé, de az már biztosan tudható, hogy az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási telekhatárokat nem kívánják megváltoztatni, és hogy az új szabályozás maradéktalanul figyelembe fogja venni a tó korábbi jogi partvonalát.
Mindez azért is nagyon lényeges, mert a jogi partvonal meghatározza, hogy honnan számít egy terület a Balaton vízfelületének és honnan partnak, szárazulatnak. A leendő építkezések miatt is fontos szerepe lesz ennek, hiszen a sokszor ingoványos, az aktuális vízszinttől függően mozgó víz-part határsávot a jogi partvonal által van kőbe vésve, függetlenül attól, épp víz borítja-e a magas vízállás miatt, vagy szárazon van.
A szakértő beszélt arról is, hogy zajlik a balatoni mederkotrás újraindításának előkészítése. A teljes mederiszapot felmérték, annak kiértékelése után dől el, hogy hol kezdjék a beavatkozást, továbbá hogy lepelkotrásra vagy mélyréteg kotrásra van-e szükség. Első ütemben várhatóan a keszthelyi és szigligeti öböl egy-egy szakaszán indítják a munkát, a kikotort anyagot pedig a balatongyöröki zagytározó tudná befogadni a növényzet és a korábban odahordott zagy eltávolítása után.
A vízügynek két további, kisebb befogadó kapacitással rendelkező zagytere van még a Balatonnál Keszthelyen, és Balatonfűzfőn. A jövőben a betelő zagyterek problémáján úgy kívánnak segíteni, hogy a kikotort anyag javarészét kitevő balatoni szürkehomokot némi ülepítés és pihentetés után strandhomokozásra és lidósításra, illetve tájsebek gyógyítására használják fel – idézte az MTI az előadást.
