A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó feladatokról szóló határozati javaslat vitája zajlott tegnap az Országgyűlésben.
Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a települések élhetőségét súlyosan veszélyezteti a klímaválság. Nem szabad amellett elmenni, mondta, hogy a kormány az elmúlt hetekben, hónapokban és években folyamatosan kiüresíti az önkormányzatiságot. Szerinte az önkormányzatoknak nem elég üzemeltetni egy-egy települést, a szükséges fejlesztéseket is el kell végezni. Példaként hozta a vízközművek megújítását, ami olyan ütemmel zajlik, hogy cseréjéhez 200 évre lesz szükség, és kitért a csatornahálózat hiányosságaira is. Megjegyezte: a klímaváltozás a városok, és kisebb települések lakásállományát is nagyon súlyosan terheli. A városrehabilitáció 2010-ig nagyon jól működött, a kormány azonban ennek keretét is megszüntette. Nem jut elegendő forrás energetikai korszerűsítésre sem – mutatott rá.
Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reált: a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem témáját nem egymás ellen kellene fordítani, hiszen ezek ki tudják egymást egészíteni. Példaként hozta a Budapest-Belgrád vasútvonalat, és Paks 2 beruházást. Ezek a gazdaságfejlesztés, és a klímavédelem szempontjából is kulcsfontosságúak – mutatott rá.
Szerinte olyan célokat érdemes kitűznie egy országnak, akár kormányzati dokumentumról, akár országgyűlési határozatról van szó, amelyek nem lehetetlenítik el az egyéb fontos célokat. Mint mondta: reális és felelős klímapolitikára van szükség és a magyar kormány ilyen klímapolitikát folytat. Azt is megjegyezte: abban van vita az ellenzékkel, hogy az uniós céloknál szabad-e szigorúbb célokat meghatározni. A kormány szerint ez Magyarország és a magyar gazdaság számára versenyhátrányt jelentene. Ne akarjanak a magyar vállalatoknak és a magyar gazdaságnak rosszat, olyan határozatokat fogadjanak el, ami egyszerre szolgálja a klímavédelmet és a stratégiai célok elérését – szólított fel.
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy akkor lettek volna hitelesek a kormánypárti felszólalások, ha elismerték volna, hogy a kormány az elmúlt években nem fordított kellő figyelmet a klímaváltozásra. Azt kérdezte, mikorra készülnek el a minisztériumok az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati programokkal.
KDNP: a balliberálisok csak beszélnek a klímavédelemről
Nacsa Lőrinc (KDNP) korábbi fővárosi fakivágásokra utalva úgy vélte: a balliberális képviselők csak beszélnek a klímavédelemről, de amikor tettekre van szükség, akkor ezzel ellenkezőleg cselekszenek. Ellenzéki felvetésekre reagálva arról is beszélt: az épületek energetikai korszerűsítésére számos program volt az elmúlt években.
LMP: ha nem sikerül csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait, “bődületes” migrációs nyomás várható
Keresztes László Lóránt (LMP) a környezetbarát közlekedést sürgetve azt kérdezte, hogyan fog megújulni a hazai közösségi közlekedés járműparkja, a buszpark. Beszélt továbbá arról, hogy ha középtávon nem sikerül érdemi cselekvést kifejteni az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében, akkor “bődületes” migrációs nyomással kell szembenézni.
Tordai Bence (Párbeszéd) a vita egyetlen üde színfoltjának a kormánypártok részéről Bencsik János (Fidesz) felszólalásait nevezte. Magyarországon zöldfordulatra van szükség! – hangoztatta az ellenzéki politikus. Szintén az előterjesztők nevében Keresztes László Lóránt (LMP) óriási jelentőségűnek nevezte, hogy vita kezdődött a klímaváltozásról. Kevés idő maradt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, és nem folyhat úgy a világgazdaság, mint eddig – mondta, önellátó, patrióta gazdaságpolitikát sürgetve.
Tordai Bence (Párbeszéd) alapvető életmódváltást tart szükségesnek, például környezetkímélőbb közlekedési módok preferálását. Napi 35 ember halálát okozza csak a légszennyezettség, az ökológiai válság pedig a globális járványokra is hatással van – mutatott rá. Gyengének értékelte a kabinet eddigi cselekvését, és méltatlanul szerénynek az ország vállalásait. Hiányolta a kormányzati dokumentumokat az energiafelhasználás csökkentésére, ami szerinte elvezethetne a valódi klímasemleges működéshez.
A kormány Tordai Bence szerint ellehetetlenítette a szélerőművek létesítését. A naperőmű-beruházások esetében azonban már megtalálta “a baráti vállalkozásokat”, a Párbeszéd azonban inkább a háztartási napelemek létesítését támogatná – mondta. Kijelentette azt is: az atomerőmű bizonyíthatóan szükségtelen a klímaváltozás megfékezéséhez. A zöld bank felállítását már a 2010-es Fidesz-program tartalmazta – emlékeztetett -, mégsem látszik még ennek a nyoma sem. A “zöld állampapír” bevezetését sem tartotta elégségesnek.
Szerinte minden közpolitikai szabályozást újra kellene gondolni a klímavédelem mentén. A közteherviselés rendszerét is úgy kell átalakítani, hogy az valóban érvényesítse a szennyező fizet elvét – hangoztatta.
A frakciók vezérszónoki felszólalásait követően a független Szél Bernadett arra szólította fel a kormányt, hogy az ideológiai viták helyett végre csináljon valamit a klímaügyi területen. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a Fidesz és KDNP miért osztja fel a képviselőket “balos, libsi környezetvédőkre” és “teremtésvédőkre” ahelyett, hogy lépéseket tenne a klímahelyzet további romlásának megakadályozására. “Propagandával és mellébeszéléssel” nem lehet megoldani ezt a helyzetet, “zöld fordulatra” van szükség – tette hozzá. Szél Bernadett kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány terjedésének okai szorosan összefüggenek a klímaváltozást kiváltó hatásaival. Példaként említette, hogy a rosszabb levegőjű nagyvárosokban, például Budapesten jobban terjedhet a vírus.
Schanda Tamás: a klímapolitikához szükséges területek egy tárcán belül vannak
Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára a gödi Samsung-gyár ügyében elhangzott bírálatokra azt mondta: különösen ezekben a napokban nem érdemes olyan beruházást és a hozzá szükséges intézkedést támadni, amely 4000 munkahelyet véd meg, illetve hoz létre. Ilyen lépésekről döntött a kormány, a megszületett jogszabály pedig Göd mellett Csomádot, Sződöt és Dunakeszit is érinti – közölte, hangsúlyozva: a Samsung-gyárban az elektromos autókhoz készülnek akkumulátorok, amelyek így hozzá fognak járulni egy élhetőbb és tisztább Magyarországhoz. Ne támadják, hanem támogassák ezt a beruházást! – kérte.
Az önálló környezetvédelmi minisztériumra vonatkozó felvetésre az államtitkár úgy reagált: a klímapolitikához szükséges területek egy tárcán belül vannak, így nemcsak beszélni lehet róla, hanem valós intézkedésekre is lehetőség nyílik. Az atomenergiáról úgy nyilatkozott: az olcsó lakossági áramhoz és versenyképes gazdasághoz szükség van a nukleáris energiára. Schanda Tamás a szélenergiára is kitért, jelezve, hogy Magyarországon nem a szél-, hanem a naperőművek működése célszerű.
LMP: válságálló, ökológiai alapú mezőgazdaságra volna szükség
Hohn Krisztina (LMP) az éghajlatváltozás és az agrárium kapcsolatáról beszélt, kiemelve: az időjárási viszonyok alakulása meghatározza a gazdák életkilátásait is. A kormány azonban történelmi lehetőséget halasztott el, sok ezer milliárd forint uniós forrást fordíthatott volna ugyanis egy ésszerű szabályozási rendszerre – mondta, jelezve: jó, ha egyes években “magunkat el tudjuk látni” majd, ugyanis egyre nagyobb aszály- és árvízveszély, terméskiesés várható a jövőben. Pusztulnak az erdők is, nemhogy az erdősítés, de még a meglévő állomány megtartása is kérdéses sok helyen – hívta fel a figyelmet. Új, a hagyományos tájgazdálkodásra épülő erdő- és vízgazdálkodásra, válságálló, ökológiai alapokra helyezett mezőgazdaságra volna szükség – mondta.
MSZP: zöld New Dealre van szükség
Gurmai Zita (MSZP) közölte, az éghajlatváltozás hatásai már 10-15 éven belül olyan erőssé válnak, hogy gyökeresen forgatják fel a mindennapi életünket. Ezt nem egy homályos hátterű vírus, hanem az emberek okozzák és nem fog elmúlni – tette hozzá. Nincs másik Föld, még Mészáros Lőrincnek, még Orbán Viktornak sem. Öntözhetik bármennyit, még a felcsúti stadionban is ki fog égni a gyep – hangoztatta.
Szerinte a jobboldalon sokan nincsenek tisztában a klímavészhelyzet fogalmával, még maga az államfő is azt mondta a budapesti klímavészhelyzet kihirdetéséről, hogy az nem több, mint politikai, retorikai fogás. Kifogásolta környezetvédelmi minisztérium megszüntetését, azt, hogy “betiltották” a megújuló energiaforrások kiaknázást, és azt is, hogy mindenkinek megengedték a kútfúrást.
Elmondta, a klímavészhelyzet elrendelése konkrét intézkedések megtételéről szól, amellyel lefékezhetők a már elindult káros folyamatok. Egy zöld New Deal segítségével a magyar családok, vállalkozások is új esélyt kaphatnak a talpra álláshoz – közölte. Varga László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy kormányzati ciklusokon átívelő kérdésről van szó, majd az élelmiszertermelés, a víz- és a hulladék gazdálkodás újragondolását, a fűtési rendszerek korszerűsítését és az elektromos járművek elérhetővé tételét javasolta.
DK: a gazdasági kilábalást össze kell kötni a zöldfordulattal
Oláh Lajos (DK) kifogásolta, hogy nincs környezetvédelmi miniszter, zöldombudsman, és hogy a köztársasági elnök is inkább csak külföldön emeli fel szavát a környezetvédelem érdekében.
Hangsúlyozta, a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem lehet várni, mert csak egyre nagyobb lesz a baj.
Szerinte a kormánypártoknak csak azután lett fontos ez a kérdés, hogy a közvélemény-kutatásokból kiderült, az embereknek nem elég, ha csak a Soros-ügynökökről beszélnek. Az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt az emberek felelősségtudata a környezetvédelemmel kapcsolatban – tette hozzá.
Elmondta, az elmúlt tíz évben a DK számos környezetvédelmi javaslatát lesöpörték, és ha a kormány most valóban a környezetvédelemért van, akkor vegyék elő azokat. Példaként említette, hogy jelöljenek ki olyan területeket, ahol civil szervezetek erdőket telepíthetnek, vagy hogy a jegybank ne az alapítványokra, hanem energiahatákonysági programokra költse a pénzt.
Szerinte a koronavírus-járvány miatti gazdasági válságból történő kilábalást össze kell kötni a zöldfordulattal. Az elsődleges szempontnak nem a fideszes oligarchák pénzhez juttatásának kell lennie, hanem a szegény emberek és a munkahelyek védelmének, valamint a zöldfordulat elindításának – közölte.
LMP: alapvető gazdaság- és környezetpolitikai változásra van szükség
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány a környezetvédelmet inkább eltakarította az általa fontosnak ítélt beruházás elől, nem védte meg a természeti kincseket, hanem még piacosították is azokat.
Fontosnak ítélte a klímaváltozás problémájának, a megoldandó feladatok pontos beazonosítását, amelyben szerinte nincs egyetértés a kormányoldal és az LMP között. Nem értett egyet azzal a kormányzati állásponttal, hogy az ellenzék szembeállítaná a gazdasági növekedést a klímavédelemmel. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg teljes a kiszolgáltatottság a technológia irányába, és pazarló kényszerfogyasztás folyik.
Kijelentette, nem igaz, hogy az atomenergia olcsó, biztonságos és környezetkímélő, az inkább csak növeli az ország kitettségét Oroszország felé. A végleges leszerelésre és a hulladékok biztonságos elhelyezésére pedig máig nincs megoldás – mutatott rá.
ITM: a kibocsátás csökkentése és a gazdasági növekedés együttes cél
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korunk egyik legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást, aminek megfékezésére a kormány is egyre nagyobb hangsúlyt fektet. Kijelentette ugyanakkor, hogy a párizsi megállapodás keretében minden ország az eltérő képességeket figyelembe véve vesz részt a küzdelemben. Az unió és Magyarország globálisan eddig is az élharcosok között volt – jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségeket elsősorban a klímarombolókkal kell megfizettetni, a nagy szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal. A politikát úgy kell végrehajtani, hogy a családok költségei ne emelkedjenek, nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt ahhoz és egyetértésre kell jutni abban, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemlegességet építeni.
Magyarországon ma az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma élharcosának tekintett Németországban – mutatott rá. Az ország 2030-ra azon kevés országok egyike lesz, amelyek túl is teljesítik majd a vállalt célokat, miközben számos országban növekszik a kibocsátás. A hazai gázkibocsátás 2018-ban 33 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél, miközben a gazdaság jelentősen növekedett azóta – hangsúlyozta -, vagyis az egységnyi gazdasági teljesítményre eső kibocsátás folyamatosan csökken. Az éves egy főre eső kibocsátásunk pedig az uniós átlag 75 százaléka – tette hozzá.
Magyarország tehát valóban klímabajnok – jelentette ki. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok, ellentétben az ellenzék állításával.
Kijelentette ugyanakkor, hogy a klímasemlegesség eléréséhez ma még nem ismert technológiákra is szükség lesz. Szólt az ország klímastratégiájáról, és arról, azóta milyen dokumentumokat fogadott el a kabinet.
A többi között éghajlatváltozási cselekvési tervet, és tervezi a tiszta fejlődési stratégia megalkotását is. Szólt az energiaimport csökkentésének szükségességéről, az energiaszuverenitás növeléséről. Július 1-jétől megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása – idézte fel a kormány akciótervének intézkedéseit.
Hangsúlyosan szólt a Mátrai Erőmű klímabaráttá alakításáról is, amelyet a következő évtized egyik legnagyobb régiófejlesztési projektjének nevezett. Célnak nevezte az elektromos járművek elterjedését.
Magyarország jelenleg is rendelkezik a szükséges jogszabályi kerettel mindehhez – mutatott rá -, az ország pedig azon 21 ország között szerepel, amely úgy növelte a GDP-jét, hogy közben csökkent a kibocsátása – zárta szavait.
Fidesz: cselekvési tervek mögé kell finanszírozási programokat társítani
Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy új jogszabályok helyett alapvetően az Országgyűlésben már elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégiához kell cselekvési terveket készíteni és azokhoz finanszírozási programokat társítani. Kiemelte, a kormány kész részt vállalni a nemzetközi klímavállalásokban, de kizárólag olyan mértékben, amennyire Magyarország is hozzájárult a változásokhoz. Fontosnak nevezte, hogy a klímaváltozás területén az egész Kárpát-medencére vonatkozó válaszokat kell adni.
Bencsik János hangsúlyozta, a kormány elkötelezett egy új zöld beruházási rendszer létrehozása mellett, amely egyszerre szolgálhatja a károsanyagok kibocsátásának csökkentését, valamint a megváltozott környezethez történő sikeres alkalmazkodást. Kitért arra is, nem szabad elfelejteni, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem fordítva. A társadalomnak nem szabad az új technológiák elszenvedőjének lennie, hanem tudatosan alakítania kell azokat.
Jobbik: élen kell járni a zöld munkahelyek létrehozásában
Nunkovics Tibor (Jobbik) szerint Magyarországnak a jövőben élen kell járnia a zöld szektor fejlesztésében, mert az számos új munkahelyet hozhat létre, például a megújuló energiaforrások területén. Hangsúlyozta, az emberiségnek változtatnia kell életvitelén a koronavírus-járvány elmúlását követően, különben a korábbinál is brutálisabban térhetnek vissza a klímaváltozást előidéző tényezők.
A Jobbik képviselője azt mondta, örül annak, hogy a korábban “klímahisztiről” beszélő Fidesz is zöld fordulatot hajtott végre. Nunkovics Tibor ugyanakkor arra kérte a kormánypártot, hogy a klímavédelmi ágazatok fejlesztését ne saját gazdasági holdudvara gazdagítására használja.
KDNP: eljött a tettek ideje
Aradszki András (KDNP) kiemelte: technológiai válaszokat kell keresni az éghajlat felmelegedésére, a levegő elszennyeződésére, emellett figyelni kell az “emberi lét minőségének alakulására” is.
A kormánypárti politikus bírálta az ellenzéki törvényjavaslatot, mert az szerinte az politikai harci mezőre terelné ennek a komoly kérdésnek a megvitatását. Aradszki András szerint az előterjesztésben foglaltak nagy része már megvalósult. Hangsúlyozta, Magyarországnak az eddigi uniós kötelezettségeit kell teljesítenie a károsanyagkibocsátás és az energiafelhasználás területein. A KDNP politikusa aláhúzta, Magyarország az eddig elfogadott stratégiáknak és akcióterveknek köszönhetően el tudja érni klímavállalásait, az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően pedig Európa egyik legélhetőbb országává válhat.
A klímavészhelyzet kihirdetése
Szabó Tímea (Párbeszéd) kijelentette: a klímavészhelyzet kihirdetéséről benyújtott javaslat a jövő szempontjából az egyik legfontosabb, amelyet az elmúlt években tárgyaltak, mert ez valóban a jövőről szól. Kifogásolta, hogy a koronavírus-járvány közepén tűzték napirendre a tavaly benyújtott ellenzéki javaslatot, hogy – mondta – bebizonyítsák: most is működik a parlament. Úgy vélte, a javaslat a klímáról, az éghajlatváltozásról szól, és minden, ami most történik, összefügg a klímaválsággal. Felelőtlen félrevezetés azt mondani, hogy a Kárpát-medence védettebb a klímaváltozás hatásaival szemben, ennek épp az ellenkezője az igaz – közölte.
A képviselő problémaként szólt arról, hogy szinte nem maradt termőföld állami kézben, és nincs önálló minisztériuma környezetvédelemnek. Emellett a kormány több esetben is rendeleti úton kényszerített rá településekre környezetszennyező külföldi beruházásokat – mondta. A szükséges lépések között említette, hogy ki kell hirdetni a klímavészhelyzetet, biztosítani kell a háztartások energetikai felújítását és engedélyezni kell a szélerőművek építését.
LMP: óriási kihívás a klímasemlegesség elérés
Schmuck Erzsébet (LMP) óriási kihívásnak nevezte a klímasemlegesség elérését 2050-re. Felidézte, hogy nem is olyan régen a kormány egyes politikusai még a klímaváltozás tényét is tagadva szembe mentek az unió célkitűzéseivel, a kabinet ugyanakkor magát klímabajnoknak kiáltotta ki. Kifogásolta, hogy az ország ugyan 2013-ra elérte az 1990-es kibocsátási szinthez viszonyított 40 százalékos csökkentést, azóta azonban növelte azt, és mintegy 8 százaléknyi előnyt vesztett. Szerinte nincsenek megfelelő források vagy intézményrendszer, az erdők állapota romlik.
Szigorúbb célokat tartott szükségesnek még a nyolc hónappal ezelőtt benyújtott javaslatukhoz képest is, így ahhoz módosító javaslatokat ígért. Példaként hozta, hogy a klímasemlegességet szerinte már 2040-re el kell érni.
Szólt az aszály sújtotta mezőgazdaságról, az árvizekről, a növekvő élelmiszerárakról. Kifogásolta azt is, hogy a kabinet elszabotálta a klímatörvény megalkotását. A kormány klímavédelmi akciótervéről szólva kijelentette: az még zöldre festésnek is kevés. A kabinet szerinte az elmúlt tíz évben csak rombolt, és a mostani intézkedések is gyengék. Példaként hozta az illegális hulladéklerakók felszámolását, ami meglátása szerint nem befolyásolja a klímaváltozást.
A multicégek “megregulázását” sem tartja elégségesnek – mondta -, a naperőművi kapacitás növelését kevesellte. Megjegyezve, azokat nem zöld mezős beruházásként, értékes termőterületekre kellene telepíteni, és hiányolta a szélerőművek támogatását. Veszélyhelyzet van, mert egyre gyorsabban súlyosbodik a probléma – jelentette ki -, a melegedés egyre intenzívebben rombolja az erdőket. Az éghajlatváltozás minden más problémával összefonódik, a többi között a vírusok terjedésével vagy a migrációval – mutatott rá. Szerinte mindezek összefüggnek az emberek életmódjával – összegezte az MTI.
Nyitókép: Unsplash
