50 százalékkal csökkentenék az uniós országokban a növényvédőszerek használatát 

Az Európai Bizottság Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáit. Lényegi pont az, hogy 50 százalékkal csökkentenék a növényvédő szerek használatát, a műtrágya és az antibioktikumok alkalmazását is limitálják. Az ökológiai gazdálkodást a mezőgazdasági területek 25 százalékára terjesztenék ki, és megnövelik a védett területek arányát.

A “termelőtől a fogyasztóig” dolgozott ki stratégiát az Európai Unió a környezetkímélő mezőgazdaságért. Céljuk az, hogy átalakítsák az unió élelmiszerrendszerét,  a növényvédő szerek használatának 50 százalékos, a műtrágyahasználat legalább 20 százalékos, illetve a haszonállatok és az akvakultúra esetében alkalmazott antibiotikumok használatának ugyancsak 50 százalékos csökkentése várható. Emellett cél a biogazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdasági területek 25 százalékéra.

“Becsléseink szerint – globális szinten -, a fenntartható élelmezési rendszer gazdasági értéke több mint 1800 milliárd euró lesz” – jelentette ki Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke a stratégiákkal kapcsolatos sajtókonferencián.

Hozzátette: az ökogazdálkodás fejlesztése hektáronként 10-22 százalékkal több munkahelyet hozhat létre, mint a hagyományos gazdálkodás. A közös agrárpolitika és halászati politika új finanszírozási csatornákon keresztül fogja támogatni a termelőket a fenntartható gyakorlatokra való átállásban.

A biodiverzitási stratégia konkrét célkitűzése Európa szárazföldi és tengeri területei legalább 30 százalékának védetté nyilvánítása, valamint a mezőgazdasági területek legalább 10 százalékának magas biodiverzitású tájelemmé való visszaállítása.

A biológiai sokféleség előmozdítására különböző forrásokból – többek között uniós forrásokból, nemzeti és magánforrásokból – évente 20 milliárd eurót szabadítanak majd fel.

A bizottság szerint a koronavírus-járvány alatt bemutatott stratégiák az uniós gazdaságélénkítési terv központi elemei, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és az azokkal szembeni ellenállóképesség kiépítéséhez. Mindkét stratégia része az úgynevezett Zöld megállapodás kiemelt szakpolitikának, amelynek célja, hogy 2050-re az EU elérje a klímasemlegességet – közli az MTI.

Nyitókép: Daniel Hansen/ Unsplash