„Ami a pesti albérletben működött, az az Alföldön egészen másként van”

V. Topor Erika és férje, Varga Szabolcs 2015-ben hagyta maga mögött a fővárost és költözött Tabdiba. Azt mondják, jöttmentek voltak az elején, aztán a falusiak egyre kíváncsibbak lettek rájuk. Múlt héten jelent meg e-könyvük, a “Vidéken újrakezdők – Ahogyan mi látjuk, cenzúra nélkül”.

2015-ben mentetek el Budapestről. Kicsit kivonulás jellege volt annak, ahogy leköltöztetek Tabdiba, egy öreg parasztházba.

Nézd, albérleteztünk Budapesten, és annak ellenére, hogy mindkettőnknek jó munkája volt a szakmájában, nem értük utol magunkat. Kaptunk egy állásajánlatot Bács-Kiskun megyében, kerestünk gyorsan egy tanyagazdaság jellegű ingatlant, ahol termelni is lehet. Ahogy megtaláltuk a házat, beleszerettünk. Szerencsére részletben fizethettünk érte. Éppen beköltöztünk, amikor kiderült, hogy az állást morális okok miatt egyszerűen nem lehet tovább végezni. Ott álltunk 2016 májusában és lépnünk kellett – mondja Erika, miután az An’Kertben keresünk egy csendes zugot, már ha ez egy sűrű vasárnap délelőtt lehetséges. Szabolcs addig viszi az üzletet a lekvárok, szószók, chutney-k piramisa mögött.

Számítottak arra, hogy ennyi dolog van egy ökogazdasággal?

Ennyi dolog van egy kerttel. Ha vegyszermenteset akarsz, akkor meg még több. Nagyon vágytunk arra, még a fővárosban, hogy “élesben” is kutathassunk. Pesten tanulmányoztuk a permakultúrát és a mélymulcsos technológiát. Zuglóban laktunk és volt egy kis kertrészünk, ahol már termesztettünk néhány növényt, például chilit is, de nyilván itt lent nem ugyanaz, mint ott a minikertben. Ami az albérletben működött, az az Alföldön egészen más. Sok meglepetés ért bennünket.

Bácsban a klasszikus vakolós homoktalaj meghatározza a gazdálkodás mikéntjét. A területünk tarackos-futóhomokos volt, felásni nem volt értelme, a vizet nem tartotta meg. Nyáron úgy felforrósodik, hogy még a gumicsizmán is átsüt. Erre a gazdálkodásra akkor alkalmatlan talajra széthordtunk 350 mázsa érett szarvasmarha trágyát. Így kezdtük el 4 éve, és már az első évben jó termésünk volt. Azóta a homokon való alternatív gazdálkodási módszerekbe is beleástuk magunkat. Jelenleg vegyes-technológiával dolgozunk, ami egy mélymulcs-permakultúra-talajtakarás és a komposztálás keveréke.

Negyven fajta chilipaprikával dolgoznak a gazdaságban

És mindeközben a ház hogy áll most?

A házunk körülbelül 300 éves, mindig is gazdálkodásra használták, kivéve az utóbbi 15 évben az ott élő család. Vannak a területen régi ólak, istálló, egy erdős rész is, ahol most például erdei haszonnövényeink vannak, a többi közt laskagomba, bodza, kökény. Ugyan Tabdi belterületén élünk, de szeparáltan a falutól. Folyamatosan javítunk, építünk, kültéri kemencét emeltünk vályogból. Visszaépítettük, vagyis inkább feljavítottuk az ólakat is a tyúkoknak, nyulaknak, a mangalicáknak és a fürjeknek. Szezonban sok állatunk van, de nagyobb létszámban liba és kacsa, idén pedig nyúl lesz várhatóan.

A falusiak mit szóltak ahhoz, hogy jöttek fiatalok Pestről és gazdálkodni kezdtek? Nem volt olyan felhang, hogy ez az ő privilégiumuk?

Beköltözni egy faluba kicsit olyan, mint amikor külföldön telepedsz le. Van egy kis mellékzörej, amit mindig érzel: hogy sosem tartozol igazán oda. Jöttmentek voltunk az elején, ez nem kétséges, pestiek, akik valamivel próbálkoznak. Lassan aztán egyre kíváncsibbak lettek ránk. Ma már jönnek hozzánk szaktanácsért, Szabolcs metszést oktat gazdáknak és háztáji kiskertészeknek, és többen átvették a módszereink egyes elemeit. 5 év után merem azt mondani, hogy a lehetőségekhez képest beilleszkedtünk. Én például jógát tanítok a faluban, mert engem is kikapcsol és a faluban élő lányokat, nőket is. A falu egy zárt közösség, és ezt mindig érezni fogja, aki odaköltözik.

Nyilván más a szakkönyvekben tanultakhoz képest egy valódi tanyagazdaság? A szakkönyvekben tapasztalt tudás mire volt elég?

A kezdetekre. Például a szaktudásunkra hagyatkoztunk, amikor egymást segítő növények rendszerében termesztettünk. Minden apró felületet kihasználunk termesztésre, így a gyümölcsfák alatt is haszonnövények vannak. Mindeközben folyamatosan figyeltük a növények viselkedését, ami gyakran eltér a tanultaktól. Saját fajtákat szelektáltunk a klímánknak és a helyi adottságoknak megfelelően, hogy magasabb termésmennyiséget, jobb aszálytűrést és egyben a homokra való adaptációt is finomítsuk.

Saját fajtákat szelektáltak a helyi adottságok szerint
Fotók: Kertportál.hu

Egy nagyon izgalmas, összetett és komplex rendszer a kert: sokkal több annál, minthogy a növény tápanyagigényét figyelembe vesszük. Egy szoros együttélés alakul egy gazdaság minden résztvevője, a környezet, az állatok, a növények, a gazdák között. Így jutottunk el oda, hogy ma már saját fajtáink vannak, például paradicsomból, paprikából, sütőtökből.

Ahogy mondtam, szelektálnunk kellet azokat, amik a talajhoz, a mikro- és makroklímához megfelelőek. Nagyon sok eltérés van fajta és fajta között. A növényeink viselkedését folyamatosan monitoroztuk, de még ma is adnak meglepetéseket. A növénytársításon például sokat variáltunk, mert sokszor nem jött be az, amit az elmélet támogat.

Szabolcs korábban kitanulta a metszés fortélyait. Főiskolai tanársegédként évente több száz diákot tanított a gyümölcsfák metszésére. Később egyre több gazdánál vette kezelésbe a gyümölcsöskerteket, szőlőültetvényeket. A gazdaságunkban a metszésekről is megfigyeléseket végeztünk. Például elkezdtük a paprikákat másképpen metszeni, mint a szakmában szokás, és tövenként megsokszorozódott a termésmennyiség. Variáltunk ültetésekkor a térálláson is. Nagyon sok termesztési tesztet csináltunk. A széna például talajtakarásra nem jó, csak a szalma és a fűnyesedék. A fűnyesedék viszont nagyon könnyen forrósodik, vastagon nem szabad takarni vele, nemezesedik a melegben, amire szintén figyelni kell. Bár pont ez a tulajdonsága az, ami miatt a járófelületekre alkalmas és így nem a vad homokon kell botorkálni.

A kert komplex rendszer – környezet, növények, állatok, gazdák együttélése Fotó: Kertportál.hu

Biorezonanciás készítményeket is teszteltünk, aminek köszönhetően két kezelés után eltűnt a csigainváziónk. Csiga ellen ma sem kell permetezni. Minden évben vetünk több különlegességet is, idén: van banánuborkánk, aminek képzeld, banán illatú a gyökere is. De kaptunk ajándékba egy “Hondurasi hűdedurva” névre hallgató chilit is, aminek nincs is igazán fajtaneve. Van minden évben karelánk (balzsamkörte), idén újdonság lesz a Physalis (zsidócseresznye, de ehető fajtája), illetve egyenlőre legyen titok, de igen meghökkentő fajtáink csíráznak éppen.

Néhány éve készítettetek egy felmérést a hazai vásárlói szokásokról. Eszerint az emberek 75 százalékát nem érdekli a minősítés, hogy milyen eredetű az étel, amit fogyaszt. Inkább az számít, hogy ismerje a termelőt, akinél vásárol. Ez ma is igaz? Mi indokolja ezt a gondolkodást?

Ez a mai napig igaz szerintem. Van egy réteg, aki persze kizárólag bio élelmiszert hajlandó enni és ez így van jól. Van viszont egy szélesebb réteg, aki nemcsak elhiszi, ha azt mondod neki, hogy vegyszermentesen gazdálkodsz, hanem tudja is. Évente van néhány nyílt napunk kisebb csoportoknak, amit tavaly a vevőink feltöltöttek, így a nagyközönség be sem jutott. Mivel ez egy működő gazdaság, így nem tudunk állandóan vendégeket sem fogadni. A mi vevőinkkel az együttműködés a bizalmon alapul és minden gazdának ezt is mondjuk: építsen ki bizalmat, mert akkor törzsvevőket “nevelhet”. Ebbe nem fér bele a csibészkedés, mert hamar kiderül.

Vásárokba jártok, előadásokat tartasz, 16 éve vezeted a kertporál.hu szaklapot, újságot szerkesztesz, folyamatosan jelen vagy a közösségi médiában, borzasztóan erős interakcióban vagy a környezeteddel. Kicsit kétpólusú életnek tűnik.

Ez egyfelől karakterfüggő, egyáltalán nem idegen tőlem a pörgés. Kistermelőként vásárokba járunk, de ezen kívül viszonylag sokat vagyunk elzárva a világtól és a viszonteladói partnerekre is sok időt fordítunk. Másrészt ma minderre szükség van, ha boldogulni akarunk. Kell posztolni, reklámozni, menni, beszélgetni. Mi nem egy új életet akartunk, csak új körülményeket. Amúgy persze: fárasztó, bitangul az, mert az élet januárban indul a magvetésekkel és karácsonykor zárul, amikor kimegy az utolsó megrendelés is a kezünk közül. Idén már a Kertportálnak is lett boltja, ami még komolyabbá tette a napi adminisztrációt, kommunikációt és odafigyelést, hiszen nem egy márkának a rendeléseire kell figyelni, hanem többre egyszerre.

Minden termék saját feldolgozású alapanyagból való

Múlt héten jelent meg e-book formájában az egyik könyvetek, a Vidéken újrakezdők. A végén van egy teszt. Mondjuk úgy, személyiségteszt. Miért van erre szükség?

Mert sokan valamiféle romantikát látnak a vidéki életben, noha ez csak távolról igaz. Az embernek ismernie kell magát, tudnia, hogy mire képes, és mi vár rá egy tanyán. Rengeteg rugalmasság kell egy gazdasághoz, de egy vidéki élethez is. Itt nincs munkaidő, egy élő környezet részei vagyunk mi is. Ezt meg kell értenie annak, aki erre az útra akar rátérni, enélkül nem működik. Például képzeld el azt, hogy ott ülsz egy karosszékben a panel 10. emeletén és egy macskán kívül csak egy kaktuszt kell életben tartanod, minden nyűgöd intézi a közös képviselő, ami a házzal kapcsolatos. Van lift, házhozszállítás, minden két lépésnyire van. Nekünk a legközelebbi bevásárlóközpontig 10 kilométert kell utaznunk. Ezt kétszer meggondolod. Nemcsak azért, mert messze van, hanem idő. Másfél éve várjuk a hivatalos szervtől a villanyszerelőt, de egy erősáramú villanyszerelőt is másfél hónap alatt lehetett keríteni. Más ez a világ. És akkor még a kórházat nem is említettem, ami 45 kilométerre van tőlünk. Ezeket mind bele kell kalkulálni. De végül megéri.

***

V. Topor Erika

1985-ben Budapesten született okleveles kertészmérnök, virágkötőmester, mellette közgazdász-mérnöktanár. Kertészeti áruházakat vezetett Budapesten, majd az építőiparban projektmanagerként dolgozott. 2003-ban indult a Kertportál Online Magazin útjára, ami mára meghatározó lett a szakmai piacon. Férjével közösen építik a 2016-ban alapított Gourmet & Delicious Manufaktúrát és a hozzá tartozó Gourmet & Delicious Magazint, ami jelenleg az egyik legolvasottabb gourmet magazin az online kapható magazinok között. Innen nőtte ki magát a Sikeres Márkaépítők oldal és a hozzá tartozó zárt csoport, ami a hozzájuk hasonló kistermelőknek és kézműveseknek ad segítségnyújtást márkaépítés terén. Az évek során több könyvük is megjelent már, elsősorban környezettudatos szemléleteket követve e-book formában. 2019-től a kistermelői manufaktúra mellett a cégcsoportokat egy név alatt lehet már elérni: Kertportál Média Csoport. Kertészetben a fő szakterülete az aromaterápia, a gyógy- és aromanövények termesztése és növényvédelemben való használata.

Varga Szabolcs

1978-ban Vásárosnaményban született agrármérnök, vadgazdamérnök és növényvédelmi szakmérnök. A metszési szaktudását és a gyümölcsészetet az ország legismertebb szakemberétől tanulta el, majd külföldön kamatoztatta tudását. Éves szinten több ezer fa megmetszésénél kérik ki tanácsát, elsősorban Bács-Kiskun megyében, Pest megyében, de hívták már Szerbiába is szaktanácsadóként. Az utóbbi évekbe a növények tápanyagellátásának megértésébe ásta bele magát, így a környék gazdálkodói is gyakran kérik ki véleményét az ésszerű tápanyagutánpótlásban. A kertészeti szakmában szaktanácsadóként érhető el, a gazdaság fő irányítója a mindennapokban. A Gourmet & Delicious Manufaktúra társtulajdonosa. Emellett az alternatív termesztéstechnológiák, a biológiai növényvédelem és az ökologikus szemléletekhez köthető technológiák fémjelzik nevét. Saját gazdaságukban kifejlesztettek egy speciális paradicsomnevelő szabadföldi rendszert, a Varga-féle kordonművelést. Gyűjti a régi gyümölcsfa fajtákat és nagy chili-rajongó: jelenleg közel 40 fajta chilipaprikával dolgozik a gazdaságában.

About The Author

Vélemény, hozzászólás?