Így alakultak ki és ezért vannak veszélyben a Pannon gyepek

A pannon gyepek az évszázadokon át tartó, gyep és legelőhasználat során kialakult területek Magyarországon. Egyre inkább veszélynek vannak kitéve, aminek több oka is van. A Grassland-HU LIFE integrált projekt során most közel 320 hektár gyepes élőhelyet állítanak helyre az elkövetkező nyolc évben.

Bár kevesen tudják – a mérsékelt övi gyepek fajgazdagsága, biológiai sokfélesége a trópusi esőerdőkével vetekszik. Veszélyeztetettségük mértéke pedig még azokénál is nagyobb. Az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a homokpusztai és szikes gyepektől, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed. Ráadásul e gyeptípusok egy része hazánktól nyugatra már nem is található meg.

A gyepek, füves területek természetvédelmi szempontból kiemelten fontos élőhelyek Magyarországon. A pannon gyepek nagyrészt az évszázadokon át tartó, gyep és legelőhasználat során alakultak ki. A természetközeli gyepek területe a XX. század fordulójára drasztikusan lecsökkent, a megváltozott tájhasznosítás során minőségi romlás (diverzitás-csökkenés) következett be. Ezért mára a legtöbb pannon gyep veszélyeztetett és fenntartásuk gondos kezelést igényel.

Ezért vannak veszélyben a pannon gyepek: 

• Az egyik legnagyobb veszélynek a gyepgazdálkodás gyenge jövedelmezőségéből adódó egyéb földhasználati módokra (szántó, erdő, stb.) való áttérés tekinthető, hiszen ez azonnali a gyepek megszűnéséhez vezet.
• A gyepgazdálkodás felhagyása sok esetben a gyepek becserjésedéséhez, özöngyomok elterjedéséhez vezet. A művelés felhagyása már rövid távon is fajcsökkenést eredményez, hosszú távon pedig a teljes élőhely megszűnését is okozhatja.
• A legeltetés felhagyása jelenti a hazai gyepek legnagyobb veszélyét. A legelő állatállomány az elmúlt évtizedekben sajnos folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A megfelelő módon és sűrűségben legelő állat kíméletesen kezeli a gyep növényzetét, illetve trágyájával a tápanyagutánpótlást is biztosítja, így elmondható, hogy a gyepek fenntartásának legfontosabb eleme a megfelelő legeltetési módszerek újbóli ösztönzése.
• Bár kisebb mértékben mint a legeltetés felhagyása, de a túl intenzív legeltetés is veszélyt jelenthet a gyepekre, ami szintén fajkészlet csökkenést eredményez, illetve a gyepen felszaporodnak egyes zavarástűrő fajok.
• A nem körültekintően végzett kaszálás, a rossz gépbeállítás, az átázott talajok taposása komoly károkat tehet a gyepben, ahol az özöngyomok így könnyen megjelennek.
• A kedvezőtlen birokszerkezet mellett, az elaprózódott gyepek művelése és fenntartása gazdaságosan nem megoldható. Néhány hektáros zárványgyepek legeltetése nem valósítható meg, így ezek a sokszor értékes foltok idővel elgazosodnak, becserjésednek, elindul rajtuk a művelés felhagyásából adódó állapotromlás.
• Gondot okoz a környező szántóföldekről a gyepekbe bemosódó műtrágya és vegyszer. Ez a szennyezés az érzékenyebb fajok kipusztulását, a gyep elgyomosodását eredményezi.

Az Európai Bizottság 12 nagyszabású, hosszútávú környezet-, természet- és éghajlatvédelmi projekt támogatásáról döntött 2018-ban,  cél a gyepek természetvédelmi helyzetének javítása; az unión belül Magyarország a letéteményese annak, hogy ezek az élőhelyek megmaradjanak.

A Grassland-HU LIFE nevet viselő projekt során a Herman Ottó Intézet koordinálása alatt most több gyepes élőhelyet is helyreállítanak, ami többek között gyakorlati gyepkezelést (cserje és inváziós fajok irtása, legeltetés stb.), a vízháztartás stabilizálását és a  csatornák betemetését jelentheti. Fontos, hogy a gyepekhez kötődő fajok, mint például a szöcskeegér, a földikutya, védelmét is biztosítják a szakemberek. Az inváziós fajok elleni hatékony fellépés, célzott fajvédelmi beavatkozások,  modellgazdaságok kialakítása is szerepel a megvalósítandó feladatok között. Ahogy Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese a projekt sajtótájékoztatóján bemutatta, közel 320 hektár Natura 2000 területet (uniós védett terület) állítanak helyre őshonos bokrok és inváziós fajok eltávolításával.

A Hermann Ottó Intézet először készít egy átfogó, gyepvédelmi stratégiát támogató szakmai anyagot, amely tartalmazza a természetvédelmi helyzetet és célkitűzéseket, fajvédelmi terveket, valamint gazdasági–szociális elemzéseket. Az egyes konkrét természetvédelmi beavatkozások és kezelések előtt alapállapot-felmérés történik. Az intézkedések megvalósítása után pedig az ellenőrző vizsgálatok majd lehetőséget adnak a célfajok és élőhelyek természetvédelmi státuszában bekövetkező változások értékelésére és hosszútávú nyomon követésére.

Az egész országra kiterjedő projekt vezetője a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Zöld Akció Egyesület.

A nyolc éves projektben közel 5,5 milliárd forintból gazdálkodhat az együttműködő 15 szervezet.

 

Forrás: Hermann Ottó Intézet

Nyitókép: Molnár Ábel/termeszetvedelmikezeles.hu