A méhek tömeges pusztulása ellen fejlesztenek ki egy új szert az Enironvest Zrt. szakemberei. A fertőzés megállításához azonban fel kell égetni a kaptárakat, ami súlyos anyagi károkat okoz a méhészeknek.
2022 decemberéig tart az a projekt, melynek során egy, a méheket sújtó bakteriális megbetegedés, a nyúlós költésrothadás elleni szert fejlesztenek ki az Eniroinvest Zrt. szakemberei. Közleményükben kiemelik, hogy a fertőzés megállításához jelenleg fel kell égetni a kaptárakat, ami súlyos anyagi károkat okoz a méhészeknek.
A nyúlós költésrothadás, vagy ahogy a nemzetközi szakirodalomban fellelhető American foulbrood disease (AFB) ősidők óta ismert. Okozója a Paenibacillus larvae subsp. larvae besorolású baktérium. Közismert a méhészek számára, hogy a baktérium spórája nagyon ellenálló, hőhatásnak, kiszáradásnak, egyes fertőtlenítőszereknek egyaránt – jelzi az Országos Magyar Méhészeti Egyesület.
A betegség spórákkal terjed, leginkább a mézben lévő spórákkal, de leírtak már spórával szennyezett virágporral és itatóról történő fertőződést is. Ugyanakkor a méhészek hangsúlyozzák, hogy csak megfelelő mennyiségben és csak bizonyos korú méheket tud megbetegíteni a baktériumspóra. Ennek okai különbözőek és csak részben ismertek, így például tudunk a méz kiváló antibakteriális tulajdonságáról, másfelől pedig a méhek immunmechanizmusai is képesek nagyfokú védekezésre.
Tovább bonyolítja a helyzetet a betegségre ellenállóbb méhtörzsek jelenléte. Ez a tulajdonság a méhek tisztogatási képességeivel függ össze. A megfelelő tisztogatási hajlamú méhek a megbetegedett lárvákat még azelőtt eltávolíthatják a sejtekből a sejt fedelének kirágása után, mielőtt azokban a sporuláció bekövetkezne, vagyis mielőtt azokban kialakulna a több millió fertőzőképes spóra. Így lehetővé válhat a kórokozó eliminációja a tünetek kialakulása nélkül.
Fontos tény, hogy a spóra a kifejlett méhet nem tudja megbetegíteni, csak a megfelelő korú fiatal álcákat. A fiatal álcák emésztőcsövében a spórák a számukra kedvező körülmények között kicsíráznak, és vegetatív alakká alakulnak át. Ezek szaporodnak el az álca testében és a termelt méreganyagokkal együtt annak halálát okozzák. Ekkor az álca még nem fertőz, ugyanis a vegetatív baktériumforma nem ellenálló, a tisztogató méhek akár a környezetbe juttatva akár egymás között elterjesztve azokat, a vegetatív formák rövid időn belül elpusztulnak. A fertőzőképesség az elpusztult álcákban felhalmozódott vegetatív formák sporulációja után jön létre.
Azt tanácsolják a méhészeknek, hogy ha a betegség valamelyik jelét tapasztalja egy családon, akkor égesse le a kaptárvasat, mossa meg alaposan a kezét, bújjon ki méhészruhájából és tegye azt jól elzárt fóliazacskóba. Minden olyan tárgyat, amelyhez hozzáért potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni, vagyis fertőtleníteni kell haladéktalanul.
A betegség csak méheinkre veszélyes, közegészségügyi jelentősége nincs.
Az új szer hatásosságát fertőzött kaptárakban tesztelik majd, és terveik szerint a készítmény bioméhészetekben is alkalmazható lesz. A készítményt az Európai Unió (EU) országaiba is szeretnének exportálni. A vállalat több mint 120 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH) a fejlesztésre.
A 2010-ben alakult Enviroinvest Zrt. székhelye és biotechnológiai kutatóintézete Pécsett, elektronikai hulladékbontó üzemük pedig Dunavecsén található – írta az Enviroinvest Zrt. A cégnek három – biotechnológiai, környezetvédelmi és elektronikai hulladékfeldolgozási – üzletága van. A biotechnológiai szegmens további biológiai növényvédő szerek fejlesztését tervezi, illetve befektetőkkel létrehoztak egy startup céget, amely az egyik ilyen terméküket Indiában és Vietnámban készül piacra dobni.
Fotók: Unsplash
