Volt, aki csak a járvány alatt tudta meg, hogy a városában élnek madarak

A közép-kínai Vuhanban a karantén idején készült Rebecca Franks beszámolója, aki korábban kétségbe vonta, hogy Vuhanban egyáltalán élnek madarak. Nem látta és nem is hallotta őket. A kijárási korlátozások alatt azonban megjelent vagyis hallhatóvá vált a madárdal. Az övé csak egy, a sok facebookos bejegyzésből, ahol az emberek az új, a járvánnyal járó “hangtalanság” előnyeiről írnak. Egy Bostonban kifejlesztett applikáció segítségével a lakosok megmérhették a zajcsökkenést az adott területeken, és leírást küldhettek arról is, mire emlékezteti őket a csend. Izgalmas következtetésekre jutottak a kutatók.

Mivel a járványhelyzet alatt az emberek milliói maradtak otthon, és a tömegközlekedési vállalatok is csökkentették szolgáltatásaikat, lényegesen csökkent a zajszennyezés világszerte. Erica Walker, a Bostoni Egyetem közegészségügyi kutatója egy decibel-mérőt vitt magával sétái során és megdöbbent a mérések eredményén – írja a The Atlantic.   

A koronavírus-járványt megelőzően a Kenmore Square, az egyetem közelében lévő forgalmas kereszteződés környezetében csúcsforgalomban általában kb. 90 decibel volt a hangszennyezés. A járvány negyedik hetében Walker csúcsidőszakban alig 68 decibelt mért. (Összehasonlításképpen: a metróvonat közelében egy átlagos napon 95 decibelt mérnek – ez az a szint, amely krónikus halláscsökkenést eredményezhet. A normál beszélgetés  60-70 decibel, egy porszívó is 60 decibel erősségű hajt bocsát ki.) A Fenway Park területén, ahol a kutató a Noise and the City  program keretében évek óta tanulmányozta a zajszennyezést, a május végi adatok azt mutatták, hogy a csökkentés mértéke általánosságban mindössze közel 30 decibel.

“Ez hihetetlenül nagy különbség” – mondta Walker.

A városi lakosok a korlátozások idején olyan természeti hangokat is meghallhattak, amelyeket addig nem. Rebecca Franks, Wuhanban élő amerikai állampolgár beszámolója szinte általános volt:

„Azt gondoltam, hogy Wuhanban valójában nem élnek madarak, mert ritkán láttam és soha nem hallottam. Most már tudom, hogy csak elnémította és kiszorította őket a forgalom és az emberek ”- írta Franks a Facebookon. „Most, a kijárási korlátozások alatt anniyra lecsökkent a zajszennyezés, hogy egész nap a madarak éneklését hallom. Sőt, még a szárnycsapásukat is.

Sylvia Poggioli, az NPR olaszországi tudósítója arról számolt be, hogy Róma utcái oylannyira üresek, hogy: „valójában a rozsdás ajtópántok sikolyait is hallom” és „a madarak csiripelése szinte túl hangos. ”

Az anekdotikus bizonyítékoktól a hivatalos adatokig a városi zajszennyezést illetően, Erica Walker és munkatársai a Noise and the City keretében egy ingyenes telefonos alkalmazást fejlesztettek ki, amellyel bárki rögzítheti és térképen dokumentálhatja környezetének zajszennyezettségét.

És hogy mindennek mi a jelentősége? 

Bebizonyosodott, hogy a zajszennyezés negatív hatással lehet egészségünkre, hozzájárul a stressz okozta betegségekhez, a magas vérnyomáshoz, az alvászavarokhoz és más problémákhoz. További lehetséges kutatások nélkül nehéz megjósolni az esetleges előnyöket – jelezte Walker.

A Noise and the City alkalmazás része, hogy a bostoniak felvehetik a környékbeli hangokat, leírhatják élményeiket, benyomásaikat és beküldhetik a kutatóintézetnek. Walker szerint az emberek az újonnan felfedezett csendre különféle módon reagálhatnak. Néhány lakost az “új” hangzáskép a gyermekkori nyugalomra emlékezteti, amikor a város kevésbé volt kiépült és forgalmas. Másoknak a zaj eltűnése a járvány okozta stressz újabb forrása volt – félelmetes, akár a vihar előtti csend.

Fotó: Ebru Sare/ Unsplash