Ezért kulcsfontosságúak az erdők és a fák a méhek, pillangók és más beporzók munkájában

Az erdők és fák kulcsfontosságúak a méhek, pillangók és más beporzók munkájában, ezért az élőhelyek eltűnésének azonnal gátat kell szabni a biológiai sokféleség megóvásáért – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében.

A FAO és a Biodiversity International közös jelentésének célja, hogy felhívja a figyelmet az erdei beporzók fontos szerepére és munkájára az erdőgazdálkodók, tájtervezők és földhasználati döntéshozók körében.

„Az erdők adnak otthont a vadméheknek, a denevéreknek, a pillangóknak és még egy sor már beporzónak, akik alapvető fontosságúak az ökoszisztémák megóvásában, a biológiai sokféleségben és a növénytermesztésben, vagyis a mi élelmezésünkben,” – mondta Tiina Vahanen, a FAO erdészeti osztályának vezetője.

„A beporzók csökkenése kihat az erdők megújulására, csökkenti az erdei fák genetikai sokféleségét, ellenálló és alkalmazkodóképességét.”

Számos beporzónak szüksége van az erdőkre a költéshez és táplálékhoz. Azonban, ahogy a jelentés megjegyzi, az erdők eltűnése és a táj átalakulása a klímaváltozással együtt átalakította a szerepüket, kihatva az ökoszisztéma fenntarthatóságára, az élelmezés- és létbiztonságra.

A vadon élő növények mintegy 88%-a, a haszonnövények 70%-a állati beporzású, jegyzi meg a jelentés.

Amikor a méhek és más rovarok áthordják a pollent egyik növényről a másikra, ezzel nem csupán a gyümölcsöket, olajos magokat, és haszonnövényeinket biztosítják, hanem a nagyobb változatosságot és magasabb minőséget is. A földhasználat és talajgazdálkodás változása felszabdalhatják és tönkre tehetik élőhelyüket. A jelentés szerint a vad beporzók áldásos munkájában nem helyettesíthetők a házi méh révén.

„Ha a szelektív fakitermelés és a ritkítás a facsoportok heterogenitásának megtartásával történik, azzal nagy szívességet teszünk a beporzóknak és más erdei életközösségeknek” – mondta Damien Bertrand, a jelentés társszerzője.

A FAO jelentés több mint 35 esetet mutat be, köztük Brazília példáját, ahol a méhek és erdők sokfélesége kifejezetten pozitív hatással volt a kávészektorra, továbbá Costa Ricáét, ahol egyes méhfajok csak az erdőkben találhatók.

Habár a városok terjedése a beporzók számának csökkenését hozta magával, a városi élőhelyek is számtalan beporzó fajnak adnak otthont, olykor még nagyobb sokféleséget felmutatva mint máshol. Ezért a városi erdőgazdálkodás, más előnyei mellett, fontos szerepet játszhat a beporzó-közösségek fenntartásában a városkörnyéki térségekben.

Nyitókép: Betty Rotaru / Unsplash.com

About The Author