A természetvédelmi szakemberek először áprilisban-májusban figyelmeztettek a Covid-hulladékok jelenlétére és veszélyeire az ökoszisztémákban (gondolva főleg a tengrekre és óceánokra), de a szennyeződés mértéke csak növekszik. Mivel alapvetően műanyagokról van szó, ugyanúgy jelen lesznek a környezetben akár 300-400 évig, mint az egyszer használatos flakonok, poharak, zacskók.
Tavasszal jelezték a szakemberek világszerte a kormányoknak, hogy a koronavírus-járvány növelheti a tengerek és óceánok szennyezettségét, miután megtalálták az első eldobható maszkokat, vinil-nitril-latex egyszer használatos kesztyűket a tengerekben.
Joffrey Peltier, a francia Opération Mer Propre (Tiszta tenger művelet) civil szervezet vezetője „Covid-hulladéknak” nevezi a szemetet, ami például a Földközi-tenger vízfelszínén vagy a felszín alatt felhalmozódott és gyülemlik folyamatosan: kesztyűket, maszkokat, kézi fertőtlenítőszerek flakonjait gyűjtik be rendszeresen, a ’szokásos’ eldobható poharak és alumínium dobozok mellett.
Peltier májusban kiadta a riadót, miután csapatával a franciaországi Antibes közelében igyekezett megtisztítani a francia Riviéra tengerpartját az eldobott védőeszközöktől. Akkor Laurent Lombard, a szervezet alapítója több víz alatti felvételt is közzétett a Facebookon arról, hogyan jelenik meg a ‘járvány’ a vizek alatt.
„A szennyezés akkor áll elő, ha semmit nem teszünk ellene” – mondta most a The Guardiannek Peltier. „Hamarosan a Földközi-tengerben több maszkot fogunk észlelni, mint medúzát” – írta videó üzenete kommentjében, miközben algákba szorult maszkokat és szennyezett kesztyűket mutatott meg Antibes közelében.
A csoport azt reméli, hogy a képek láttán az emberek nem eldobják, hanem begyűjtik a használt maszkokat, és javasolja, hogy kesztyűk helyett inkább mossanak gyakrabban kezet. „Nem a műanyag fog megvédeni bennünket a Covid-tól. Ezt üzenem”– mondta Peltier.
A világjárványt megelőző években már egyértelmű volt az óceánok és a tengerek életét fenyegető műanyagszennyezés gyors terjedése. Az ENSZ 2018-as jelentése szerint évente 13 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. Csak a mediterrán térségekben évente 570 000 tonna műanyag jelenik meg – percenként 33 800 darabot dobnak a tengerekbe.
A Covid-hulladék kialakulásának első jelei az év elején kezdődtek: a lakatlan Soko-szigeteken a tengeri hulladékban már egy tucatnyi eldobható maszkot fedeztek fel. “Egy körülbelül 100 méter hosszú strandon körülbelül 70 darabot találtunk” – mondta Gary Stokes az OceansAsia-tól. Egy héttel később további 30 darab maszkot mosott ki a víz. “És ez egy lakatlan sziget, a semmi közepén.”
Kíváncsi volt, milyen messzire jutnak a maszkok, és elkezdte ellenőrizni a környező strandokat. “Mindenhol megtaláljuk őket” – mondta. “Amióta a társadalom viseli a védőfelszereléseket, a következmények a tengerpartokon láthatók.”
“Ez csak egy újabb tengeri szemét” – jelezte. A maszkokat műanyag zacskókhoz vagy szívószálakhoz hasonlította, amelyek gyakran a városok távoli partvidékein is megjelennek. “Nem jobb, nem rosszabb, csak egy másik elem, amelyet örökségként hagyunk a következő generációknak.”
Nyitókép: The Guardian
You may also like
-
Szüntessék meg a méreglerakókat Magyarországon
-
Azért van kevesebb kuka a nemzeti parkokban, mert azt szeretnék, ha inkább hazavinnéd a szemeted
-
Melyik csomagolóanyagok komposztálhatóak akár otthon is?
-
Patyolattisztára pucolják a Tisza-tavat
-
’80-as évekbeli, retró szemétlerakóra bukkantak a Dél-Balatonon