Így nevelj természetesen málnabokrot – a gyümölcse lényegesen több vitamint ad, mint a vegyszerezetté

Az ökológiai termesztésből származó málna bioaktívanyag-tartalma jelentősen meghaladja a konvencionális málna mértékét. Érdemes a kertünkbe néhány bokrot telepíteni.

Egyes források szerint már az antik görögök is foglalkoztak málnatermesztéssel, de igazolható adatok csak a középkortól állnak rendelkezésünkre. A kolostorkertekben az egyik előszö

A cukrok és savak harmonikusan vannak jelen a málnában, C-vitamin, folsav- és rutintartalma kiemelkedő, ezért biológiai és élvezeti értékét egyaránt kiemelt helyen kezeli a szakirodalom (Bíró és Lindner, 1999; Papp, 2004). De említik A-, B1-, B2-, B9-, E-, K-, P- vitamin tartalmát is. 

A málna epidemiológiai vizsgálatai szerint kivonata hatással van az emlődaganat-sejtek növekedésére, elősegíti azok programozott sejthalálát. A kutatások bizonyították, hogy szerepet játszhat a vastagbél karcinogenezis gátlásában is.

Hagyományos termesztésben ásványianyag-tartalma átlagosan: 160-200 mg kálium, 30-50 mg magnézium, 20-50 mg foszfor és 40-60 mg kalcium található 100 gramm friss gyümölcsben.

Az ökológiai termesztésből származó málna bioaktívanyag-tartalma sokszorosa a konvencionális málnáénak, különös tekintettel az olyan antioxidáns hatású vegyületekre, mint a C-vitamin és különböző polifenolos anyagok, a flavonoidok, antocianidinek és fenolsavak.

Nagyon magas a biológiai értéke, bogyója jelentős C-vitamin forrás

A káros szabadgyökök megkötése, ezáltal bizonyos betegségek (májbetegségek, gyulladásos-, neurodegeneratív betegségek, daganatos betegségek) kockázatainak csökkentése a kutatások szerint kimutatható a málna fogyasztásával. Az antioxidánsok a növényi sejtek védelmében is jelentős szerepet látnak el. Ennek eredménye, hogy az ökológiai termesztésből származó málna ellenállóbb a káros UV sugárzással és egyes kórokozókkal szemben.

Ha málnabokrot telepítünk, akár kiskertünkben vagy háztáji gazdaságban, több dologra is oda kell figyelni. Az egyik alapfeltétel a vízmennyiség, amit egész évben biztosítanunk kell, de különösen a málna fejlődési szakaszai alatt. A málna tenyészidőszaka alatt 330-380 mm az ideális. Ez biztonságossá teheti a málna termesztését. Hogy a málna mennyire nehezen viseli a száraz időt, ez kimutatható volt az elmúlt évek hazai  gyenge terméshozamában.

A május-júliusi periódusban nőnek a sarjhajtások és ekkor fejlődik, érik a gyümölcs is. A területen összegyűlő, megálló, pangó víz kizárja a termesztést. Ez különösen igaz kötött talaj esetén, nem beszélve a felhúzódó altalajvízről, melynek szintje ne haladja meg a 70 cm-t. A gyökerek nagy oxigénigénye miatt a talaj jó levegőháztartására a növény különösen kényes, a vízborítást nem bírja. 100 cm-nél magasabb talajvízszintű területeken nem termeszthető a málna.

A talaj jó vízháztartása az altalajtól is függ. Sokan állítják emiatt, hogy az altalajnak fontosabb a szerepe a málnatermesztésben, mint a szántott talajrétegé. A málna szereti a magas páratartalmat. Eredetileg a mi éghajlati viszonyaink közt a június-júliusi páratartalom kedvező a termés mennyiségét és különösen minőségét tekintve. Növényvédelmi szempontból a túl sok csapadék vagy magas páratartalom hátrány. Sajnos a klímaváltozás módosított ezeken az éghajlati adottságokon.

A talajt tekintve a málna kevésbé igényes, ennek magyarázatát a nagy felületen elhelyezkedő gazdag és élelmes gyökérrendszere adja, aminek kapcsán talajzsarolónak is nevezik. Bár a málna gyökérzete sekélyen terül el, javasolt, hogy a termőtalajréteg ne legyen 50 cm-nél kevesebb. Ha ezt biztosítjuk, valamint a jó vízháztartást, akkor a málna a homokos talajtól kezdve (ezt azért kevésbé szereti) az agyagig, sőt tőzeges talajig mindenhol megterem.

Természetesen van olyan talaj, amit különösen kedvel: a mély rétegű, szerves anyagban gazdag, tápanyaggal és vízzel jól ellátott savas kémhatású talajban érzi a legjobban magát a málna.


Fénykedvelő növény, válasszunk ennek megfelelően helyet málnánknak a kiskertben. Félárnyékos helyen csökken a terméshozama.

Ugyan megtűri a félárnyékot is, de ebben az esetben gyengébben terem

A föld kiválasztásánál kerülni kell a szamóca, málna, paradicsom előveteményeket. A termőhely kiválasztása után egy-két évre kezdődhet a tényleges telepítés, ezalatt el kell végezni a szükséges szervestrágyázást (60-100 t/ha). Javasolják a szakemberek a területen mélyen gyökerező, zöldtrágya növényeket is. A telepítés előtt a talajt 40 cm mélyen meg kell forgatni 

Ha megvan a kiválasztott föld, akkor a málnát ősszel érdemes telepíteni, szeptember-október környékén. Ennek is megvannak a fontos támpontjai: az erős sarjakat ültessük el, amelyek nagy gyökerűek, és legalább két járulékos rügy van a vessző tövén. Ajánlott 50 centiméter mélyre ültetni és a tőtávolság is ugyanekkor legyen. (A Fertődi Kutató Intézetben Kollányi által 1968-ban végzett kísérletben kimutatták, hogy a várható terméseredmények a legkedvezőbben nagyobb gazdaságokban 1,0 m × 1,0 m sor- és tőtávolság mellett várhatók.)

Figyeljünk a málna ápolására is. Ne használjunk vegyszert, csak a biogazdálkodásban engedélyezett anyagokat

A málnabokrok kezelése, ápolása fontos tudomány. Ide tartozik a metszés (ez eltérő egyszer termő és kétszer termő málna esetén), az indák eltávolítása. A szüret utáni lombeltávolítás nagyon fontos a málnahozam szempontjából. Ültetvényekben el kell távolítani a képződött indákat, így növelhető a terméshozamot. Már a virágzás elején megjelennek az első indák, de a nagymértékű indaképződés a szüret utáni időszakban várható. A málnások nagyon gyomosodnak, így rendszeresen gyomlálni és kapálni kell, de nem szabad mélyen megkapálni a sekélyen elhelyezkedő gyökerek miatt.

Figyeljünk a málna ápolására, de ne használjunk vegyszert.

Tápanyag utánpótlásra a legköltséghatékonyabban beszerezhető engedélyezett szerves anyag a gazdaságból származó extenzív szürke marha tartásból való trágya. A málnánkat megtámadhatja gombás betegség, jellemzően réz-kén tartalmú lemosó szereket alkalmaznak ellene, ezek az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezettek.

A málna az egyik legkönnyebben romló bogyós gyümölcsünk. Akkor szüreteljünk, amikor a bogyó teljesen piros. Ekkor éri el tökéletes ízét és zamatát. A vacokkúpról ekkor választhatóak le a legkönnyebben a szemek úgy, hogy ne sérüljenek.

Fotók: Unsplash.com

Források:

Balogh Emőke: Antioxidáns kapacitás meghatározása

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/537/1/balogh_emoke.pdf

Biokontroll: A málna biológiai termesztése

https://www.biokontroll.hu/a-malna-biologiai-termesztese/

Biokontroll:

https://www.biokontroll.hu/malnatermesztes-es-az-okologiai-atallas-lehetosegenek-vizsgalata-bernecebarati-gazdasagokban/

 

 

Vélemény, hozzászólás?