Katona az eperfán, költő a tölgyek alatt: Budapest fáiról is mesél a BPFatár

A májusban indult BPFatár mobil applikáció egyik érdeme, hogy kivételes részleteket tudhatunk meg Budapest fáiról. Elsősorban a nevezetes fákról, de vannak kevésbé ismertek is, melyek kultúrtörténetét feltárja az alkalmazás. A FŐKERT sajtótájékoztatóján az applikáció adatbázisa kapcsán megtudtuk, hogy a Margitszigeten sok híres fa nagyon rossz állapotban van, 5 év alá tehető az élettartalma. Az is elhangzott , hogy szükség lenne a zöld területek zöldvagyonként kezelésére, így a beruházók meggondolnák, hogy valóban a fakivágás-e az egyetlen út a terveikhez.  

„Nem tudjuk, hogy a fáinknak milyen története van, pedig köztük élünk”– mondta el a BPFatár pénteki sajtótájékoztatóján Zakar András, a FŐKERT Zrt. vezérigazgatója. A Fatár moblil alkalmazás 4,5 millió négyzetméternyi parki területtel és 47 ezer fával indult májusban. Kiemelt parkok, fák, szobrok, játszóterek, kerti építmények és 38 fővárosi helyi védettségű terület van az adatbázisban.  

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze elmondta, hogy összesen 300 ezer darab közterületi fa van a főváros kezelésében, 700 ezerről gondoskodnak a kerületek és 2 millió darabra teszik a magánkerti fákat. Nagy dilemma volt, hogy megvárják-e az összes fa vagy facsoport nyilvántartásba vételét, de a teljes felmérés nagyon sok időbe telt volna. Egyelőre a fővárosi kezelés alá vett fák kerültek a rendszerbe, de már egyeztetnek az első kerületekkel, és várhatóan ősszel ők is csatlakoznak. 

Állami szereplőkkel is tárgyalnak, hogy a városligeti fák is a Fatárba kerülhessenek. Fontos lenne meghatározni, hogy mekkora értéket képviselnek a fák, ezáltal mekkora a zöldvagyon-vesztés az egyes fák vagy facsoportok kivágásakor – mondta a főtájépítész. A zöldvagyon jelenleg nem szerepel a vagyonleltárban – tette hozzá – noha szükség lenne rá.

“Ha leltárba vennék a fákat, és az egyes beruházóknak meg kellene fizetniük a kivágott fa értékét, lehet, hogy más megoldást választanának. Nem a fakivágás az egyetlen útja a fejlesztésnek” –  jelezte.

Bardóczi azt is kifejtette, hogy startup cégekkel működnének együtt egy európai uniós kutatás-fejlesztési pályázat keretében, amely lehetővé tenné a Főváros birtokában lévő releváns adatok feldolgozását mesterséges intelligencia segítségével.

Kevély László üzemvezető, a Margitsziget nevezetes fái című kiadvány szerzője is részt vett az adatbázis kiépítésében. 13 éven keresztül kutatta a sziget fáit, ehhez felhasználta több ezer darabos vizuális kultúrgyűjteményét, a Főkert adatbázisát, dendrológiai könyveket, régi térképeket.

A Margitszigeten lévő ősplatánon keresztül mutatta be az adatbázis által kínált indormációkat: ez a platán 1937-ben a fotók szerint hasonló méretű volt, mint ma. Az applikációt használók is könnyen összehasonlíthatják. Az adatbázisban részletezi a fa dendrológiai, botanikai értékét, ismerteti, hogy ma milyen állapotban van például az ágrendszere, a szerkezete, de láthatóak felvételek az őszi lombkorona csodás színeiről is. Mint elmesélte, sokáig nem talált megfelelő forrást, a fa koráról egymásnak ellent mondtak az adatok. Végül korabeli forrásokból kiderült, hogy 1823-ban József nádor saját kezűleg ültette az ősplatánt.

A Víztorony környéki Arany tölgyek kapcsán elhangzott, hogy sok legenda él a fákkal kapcsolatban, de azt például ma már biztosan tudjuk, nem itt írta Arany János A tölgyek alatt című versét, noha szerette a szigetet.

 Nevezetesek a fák, de jórészük nagyon rossz állapotban van. Többüknek 5 év alá tehető a várható élettartalma – mondta Kevély.

Szó került a boltozatos koronájú, soktörzsű Hétvezér platánról is, melyet a II. világháborúban bombatalálat ért. Volt egy akció a megmentésére: a Fortepanen előkerült egy fotó, amin látszik, hogy 1957-ben visszavágták az ágait, és ez után szépen fejlődésnek indult. Ez fontos adalék a fa gondozását illetően. A szakember egyébként 36 fát emelt be a leltárba a Margitszigetről.

Háborús túlélőfák és a főváros szövete   

Viczián Zsófia, a Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című tavaly megjelent könyv szerzője is segített a leltár készítésében. „A fa a város szövetének a része, kulturális értéke, társadalmi jelentősége van” – mondta. Vannak például háborús fák, amelyek a lebombázott városrészekről készült képeken is láthatóak, és ma is élnek. Ennek társadalmi jelentősége, szimbolikus üzenete is van, hiszen a háború időszakait túlélő, átívelő életet jelentik. A Fatárban 35 fáról és facsoportról írt, a Budapesti fák című könyvhöz képest új adatokkal is szolgált. 

A szerző elmondta, hogy a folyóiratokon, szakkönyveken és szakcikkeken túl nagyon sok térképes forrást és archív fotót is használt a kutatásaihoz.

„Mi egy régi családi fotón nem a személyt vagy az épített környezetet nézzük, hanem a háttérben megjelenő fát. Örömmel fedezzük fel kisgyerekről készült képtérben a facsemetetét, ami ma terebélyes faként látható valahol a fővárosban.”

Vannak egészen kivételes fák is. Ilyen az olimpiai emléktölgy, amit az aranyérmes magyar birkózó, Zombori Ödön hozott haza Berlinből. Megvan még a fotó, amin Zombori a kezében tartja a csemetét. Ma Budán, az Ördög-árokban, az egykori Heinrich-villa kertjében áll, 83 éves.

De ott van a tabáni fekete eperfa a budai Várral szemközti Naphegy és a Gellért-hegy oldalárn: parkos területen, gyep közepén, már a régi írók is említik. Archív felvételeken sűrű beépítettségű, zárt udvarban, eredeti miliőjében mutatja egy fotó, de az a településrész mára megsemmisült. A fa azonban áll. Itt történt Ramocsay Endre sikertelen akasztása 1686-ban Budavár ostromakor. A legenda szerint az alhadnagyot otthagyták a fán lógni ellenfelei, de azzal nem számoltak, hogy a fa ága szépen meghajlik, Ramocsay lába pedig leér a földre. A visszatérő magyar csapatok találtak az eperfán lógó katonára, és levágták onnan.

A BPFatár nemcsak adatbázisként, hanem hibabejelentő alkalmazásként is funkcionál, hiszen az adatok és képi információk mellett a használó  bejelentést is tehet a fenntartó felé, ha valamilyen problémát talál.

A FŐKERT fejlesztésében és a Főváros támogatásával megvalósuló katasztert bemutató sajtótájékoztatón elsőként láthattuk a BPFatárhoz készült grafikai terveket, amelyek hamarosan megjelennek majd a parkokban is.

Fotók: FŐKERT

Nyitókép: Anna Hunko / Unsplash