Már egészen korán, általában március elején hazatér Afrikából az év madara, a cigánycsuk

Pontosabban néhány hím már akár február végén hazatér Észak-Afrikából, és ahogyan a fajra jellemző, territoriális hangokkal jelzi területfoglalását. A cigánycsuk Magyarországon rendszeresen fészkel, bár az állomány 54 százalékkal csökkent az elmúlt 20 évben. A lakossági szavazás alapján a 2021-es ‘Év madara program’ első helyén végzett.  

A cigánycsuk (lat. Saxsicola torquata) úgynevezetti vártamadár, vagyis kiemelkedő pontokon üldögél és onnan lesi áldozatát. A természetfotósoknak így könnyű dolguk van, ha táplálékra várakozó cigánycsukot szeretnének fényképezni. Rovarokat, pókokat, más ízeltlábúakat fogyaszt, de ha nem akad más, akkor kisebb méretű csigákat is megeszik. 

Nevét kis gallérjáról, nyakláncáról kapta: a torqere ige jelentése csavarni, tekerni. Ez azért érdekes igazán, mert a rómaiak nyaklánca tekert szemekből állt, és megjelenése alapján a madarat ezzel a nyakdísszel hozzák összefüggésbe. 

A hazai és a tőlünk északabbra található populációk egyedi vonulók, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik.Telelőhelyéről egészen korán, akár március elején visszatérnek első példányai, de vannak hímek, amelyek már februárban megérkeznek. A költés áprilisban kezdődik, a hím jellegzetes hangjával jelzi területfoglalását. Ezt természetesen egy magaslati pontról teszi, amelyet birtokába vett. 

Nálunk gyakori fészkelő, akárcsak Európa, Ázsia és Afrika nagy részén. A sík- és dombvidékeken jelenik meg, a hegységeket és zárt erdőket elkerüli. Kedveli a fákkal, cserjés nyílt élőhelyeket, de jól érzi magát mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben.

Évente kétszer költ. A tojó alakítja kis kaparással alakítja ki a fészet  a talajon, a sűrű növényzet takarásában.

Az 5-6 tojáson kizárólag a tojó kotlik, de afiókákat mindkét szülő eteti. Nagyon óvatosan szállítják az eleséget a fészekhezm ugyanis a fészeklja a nyílt élőhelyeken fokozott eszélynek kitett. 

A cigánycsuk a Brit-szigetektől, Dániától egészen Marokkóig terjedő sávban, kelet felé Iránig, illetve Ázsia északi részén fészkel. Egyik alfaja Európa nyugati részén (Brit-szigetek, Nyugat-Franciaország, Portugália), egy másik, Magyarországon is élő alfaja pedig Nyugat-, Kelet- és Dél-Európától Törökországon át a Nyugat-Kaukázus régiójáig és Északnyugat-Afrikáig költ. Több tucatnyi alfaja él még Ázsiában, Afrikában és Madagaszkáron.

A Magyar Madártani Egyesület által 1997 óta rendszerese meghirdetett, 2020. július 1-27. között zajló ‘Év madara’ program idei internetes szavazására összesen 9871 voks érkezett. A cigánycsuk 3884 szavazatot kapott. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett. Az MME ‘Év madara programjának’ célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Nyitókép: flickr.com