Ötvenöt évig az egyik legnépszerűbb növényvédő szer hatóanyag volt az idén betiltott klórpirifosz

Idén az Európai Unió valamennyi tagállamában, tehát hazánkban is visszavonták a rovarölő szerekben legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyag, a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil engedélyét. A döntés értelmében az említett hatóanyagot tartalmazó összes készítményt betiltották. A rövarölőszer 1965-ös megjelenését követően már a nyolcvanas évektől több tanulmány jelezte egészségyügyi kockázatát. A kutatások mára feltárták, hogy a klórpirifosz és az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egymással összefüggésbe hozható. A természetben is érzékelték hatását, a vadkacsák jelentősen kevesebb tojást tojnak, és a tömeges méhpusztulásokért is felelős a klórpirifosz.

Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Amerikai Egyesült Államokban. A legutolsó statisztikák szerint 88 országban használják, mintegy félszáz növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen. Hazánkban is számos növénykultúrában alkalmazták állománypermetezésre és talajfertőtlenítő szerként is.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) egy tavalyi tanulmánya megállapította, a szernek szerepe lehet akár a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődésében is. Erről egy közleményt is kiadtak.

Ezek alapján az EFSA kezdeményezte a klórpirifosz besorolását az 1B. kategóriába, reprodukciót károsító anyagként.

Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok visszavonására, amelyet a tagállamok elfogadtak.

A döntés értelmében Magyarországon a klórpirifosz és klórpirfosz-metil hatóanyagokat tartalmazó készítmények behozatala és forgalomba hozatala 2020. február 16-át követően tilos. A már beérkezett, valamint az értékesítési láncban meglévő készletek forgalmazására és felhasználására április 16-ig volt türelmi idő.

Az USA-ban 2000. óta tiltott a lakossági felhasználás

1997-től a Columbia Egyetem kutatói a kloripirifosz hatását a gyermeki idegrendszeri fejlődésre és viselkedésre a méhen belüli kitettséggel összefüggésben vizsgálták. (A teljes tanulmány itt olvasható.) New York City alacsony életszinvonalon élő háztartásaiból  254 várandós asszony jelentkezett a vizsgálatra, a gyermekek eredményeit három éven keresztül értékelték. Ezekben a közösségekben a nők 72-85 százaléka jelezte, hogy használt klórpirifosz tartalmú készítményt lakásában kártevőirtásra a terhessége alatt. 

A jelentés a kognitív és motoros fejlődést 12, 24 és 36 hónapon belül elemezte a köldökzsinór-plazma klórpirifosz szintjének függvényében.

A szernek nagy mértékben kitett gyermekek (a kloripirifosz szintje> 6,17 pg / g plazma) a Bayley pszichomotoros fejlődési skáláján átlagosan 6,5 ponttal, a Bayley mentális fejlődési mutatóján pedig 3 éves korban 3,3 ponttal alacsonyabb értékeket értek el, mint alacsonyabb kitettség esetén. 

Azoknál a gyermekeknél, akik esetében magasabb klórpirifosz szintet mutatott ki a köldökzsinór-plazma vizsgálat, szignifikánsan nagyobb valószínűséggel tapasztaltak pszichomotoros fejlődési és mentális fejlődési késést, figyelmi problémákat, figyelemhiányos / hiperaktivitási rendellenességet 3 éves korukban.

Bár a háztartási anyagokban már betiltották a klórpirifosz forgalmazását, az ezzel permetezett terményekről vagy területekről továbbra is a szervezetbe juthat.

Egy szintén amerikai kutatás kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek a vérében, akik biogazdaságból származó terményekkel táplálkoznak, a klórpirifosz és más szerves foszfor tartalmú növényvédő szerek koncentrációja jelentősen csökkent. Ám amikor a gyerekek ismét a régi, nem bio forrásból származó zöldségeket-gyümölcsöket kezdték el fogyasztani, a toxikus anyagok szintje a vérükben ismét megugrott.

2007-ben az USA-ban, az érdekképviseleti csoportok, például a mezőgazdasági dolgozók, együtt indítottak pert az EPA ellen. A kereset célja volt, hogy ne engedélyezzék a klórpirifosz használatát a mezőgazdaságban sem, mert veszélyezteti a gazdálkodók egészségét, azonbanmég ma is engedélyezett az alkalmazása.

Az Ökotárs Alapítvány először 2007-ben készített átfogó tanulmányt a klórpirifosz hatásmechanizmusáról és jelenlétéről.

A széles spektrumú szervesfoszfát anyagot eredetileg kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek elleni védekezésben vetették be. Rovarölőként pedig gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez.

Hogyan jut be szervezetünkbe?

A klórpirifosz egyaránt bejut az élelmiszerbe, a vízbe, a levegőbe és a szövetekbe. A hazánkban forgalmazott élelmiszerek gyakori szennyezője volt az idei évig. 2008-ban a 8. leggyakrabb szermaradék volt Magyarországon.

Kutatások szerint már igen alacsony koncentrációban is kifejti károsító hatását.

Elsősorban idegméreg, károsítja a magzatok, csecsemők idegrendszeri fejlődését, és visszafordíthatatlan mentális károkhoz vezethet. Úgy működik, hogy megcélozza a sejtek jelátviteli rendszerét, ami szabályozza az idegsejtek reprodukcióját és differenciálódását, és a sejtek károsodásához vezet a még kifejletlen agyban.

A magzatok mellett az újszülöttek is fokozottan érzékenyek az alacsony koncentrációjú klórpirifoszra.Új kutatások szerint még 7 éves gyermekeknél is előfordul idegrendszeri károsodás.

Ahogyan már az USA-ban végzett 2000-es tanulmány rámutat, egyéb vizsgálatok is igazolták, hogy a klórpirifosz kitettség olyan fejlődési rendellenességekkel, mint az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral is összefüggésbe hozható. Egy 2010-es kutatás szerint minden 10-szeres szerves foszforsav-észter bomlástermék koncentrációnövekedés a vizeletben 55-72%-al növeli gyermeknél az ADHD kialakulásának az esélyét (itt olvasható).

Emellett károsítja a hormonrendszert, a szív és érrendszert, illetve a légzőszervekre lehet még hatással.

Mivel épületekben gyakran végeztek rovarirtást a szerrel, azt belélegezve a dolgozók  szervezetébe is bejutott.

Azok a munkások, akik rendszeresen érintkeztek a szerrel, a memória hanyatlásáról, rossz koncentrációs és tájékozódó képességről, depresszióról zavartságról, fejfájásról, beszédnehézségekről, késleltetett reakcióidőről, rémálmokról, alvajárásról, álmosságról vagy éppen álmatlanságról számoltak be. Sokuknak voltak influenzaszerű tünetei, amik fejfájással, hányással, gyengeséggel, étvágytalansággal, szorongással járt együtt.

Az USA EPA vizsgálatai szerint vannak adatok arra vontkozóan, hogy klórpirifosz és a tüdőrák között összefügés állhat fent. A felmerülő egészségügyi kockázatok miatt 13 ezer lakos és szervezet közös levelet küldött 2010-ben az USA EPA-nak, kérve a klórpirifosz betiltását.

Nem csak mi, a környezet is

1999-es és 2000-es ökológiai kockázatelemzések szerint a szer akut és krónikus kockázatot jelent a madarakra, emlősökre, szárazföldi gerinctelenekre, halakra, és vízi gerinctelenekre.

Toxicitása a madaraknál a mérsékelttől a nagyon toxikus tartományig mozog. Igen mérgező az édesvízi és tengeri halakra, vízi gerinctelen élőlényekre. Vízi és mezőgazdasági alkalmazása a vadvilág veszélyes. 

Hatására a vadkacsák jelentősen kevesebb tojást tojtak, a tyúkoknál viszont nem tapasztaltak hasonlókat.

Az EPA egyik információs rendszerének (EIIS – Ecological Incident Information System) felülvizsgálata azt jelzi, hogy 1974 és 2005 között összesen 278 bejelentett ökológiai incidens történt, amely a klórpirifosz használatával kapcsolatos. Klórpirifoszt jelölték meg, mint „valószínű” vagy „nagyon valószínű” okozója 108 (a bejelentett 121) káros vízi eseményeknek (pl. halak elpusztulása) és 79 (a bejelentett 107) szárazföldi esetnek, amely következtében sok madár és mézelő méh elpusztult.

Tehát a tömeges méhpusztulásokért is felelős.

2012-től a méhpusztulások száma megnövekedett hazánkban. Kutatások igazolták, hogy a növényvédő szerek által okozott méhpusztulások döntő többsége a repce fénybogár elleni védekezésre vezethető vissza, illetve az elhullott méhekben a legtöbb esetben jelen volt a klórpirifosz hatóanyag.

Fotók: Unsplash

 

 

About The Author

Vélemény, hozzászólás?