Vadlibák fészkelnek az elöregedett hungarocell-maradványokban

A habosított polisztirolt vagy másnéven hungarocellt a halászatban és az akvakultúrás gazdálkodásban is alkalmazzák, innen kerül hulladékként a tengerek és az óceánok ökoszisztémáiba. A vietnami Cat Ba-szigetcsoport felmérése szerint ma csak az ő területükön 54 000 darab habosított polisztirol úszót használnak az akvakultúrás gazdálkodás során; de készült felmérés a beltengerre nyíló Hirosima-öbölben is, ahol osztrigákat tenyésztenek; itt a tengeri hulladék 99,5% -a hungarocellből áll.

A habosított polisztirol (vagy polisztirolhab) az egyik leggyakoribb tengeri szemét, a vízfelszínen úszik vagy egyszerűen kimosódik a partvonalak mentén és lerakódik a permetövben. Ahogyan egyéb műanyag, a habosított polisztirol sem bomlik le, hanem a tengeri környezetben töredékké morzsolódik.

A Fauna & Flora International (FFI) friss kutatásában azt próbálta meghatározni, a hungarocell milyen tengeri tevékenységekben jelenik meg, nem volt ugyanis egyértelmű, hogyan kerülhet nagymennyiségben a vizekbe – írja a phys.org.

Habosított polisztirolból készülnek a bóják és pontonok. Az Egyesült Királyságban a nagyobb bóják ma már erős műanyaghéjat kapnak, de a halászatban és az akvakultúrában továbbra is kisebb méretű, habosított polisztirol bójákat alkalmazzák, és ezek a cellás szerkezetű keményhabok alapvetően sérülékenyek. Más régiókban az osztriga-, és kagylótenyésztők az úszókhoz és tutajokhoz használják a hungarocellt, ami ha tönkremegy, akkor alapvetően a partokon és a tengerekben halmozódik fel, de már az élővilágban is megjelent, például Kanadában vadlibák fészkelőhelyeként regisztrálták.

Hefin Owen / Flickr

A vietnami Cat Ba-szigetcsoport kutatásai szerint ma a területükön 54 000 darab habosított polisztirol úszót használnak a tengeri akvakultúrához; de készült felmérés a japán Hirosima-öbölben is,  ahol osztrigákat tenyésztenek, és a tengeri hulladék 99,5% -át habosított polisztirol töredékek jelentik.

A kanadai Lasqueti-szigeten a hungarocell az akvakultúra gazdálkodásból származik, és elönti a partot.

A helyi lakosok évente egyszer „habszivacs-napot” tartanak, amikoris kitakarítják a területet és megmutatják a nyilvánosságnak a térdig habgolyókba süllyedő önkénteseiket.

Kanadában most új jogszabály kidolgozását tervezik, amely előírja, hogy a habosított polisztirol termékeknek tartós borítást kell adni.

Hongkongban a halászok általában habosított polisztirol ládákban tárolják a friss fogást. Ha elkoszolódnak vagy megsérülnek a tárolók, leginkább a parton hagyják. A habosított polisztirol halládákat az Egyesült Királyságban a tenger gyümölcseinek szállítására is használják. Az elöregedő, rossz ládák szintén tengeri hulladékként jelennek meg a Fauna & Flora International felmérése szerint. 

Habosított polisztirol úszó dokkok, amelyek egy szökőárban sérültek meg 2011-ben Kaliforniában Fotó: California Department of Fish and Wildlife/Flickr

Nem arról van szó, hogy a tengeren dolgozók szívesen választák a hungerocellt, de gyakran egyszerűen nincs jobb alternatíva arra a célra, amelyet szolgálnak – vagy ha van, akkor drágább – jelzi a szervezet. Néhány ország korlátozza az exponált habosított polisztirol alkalmazását, törvényeik megkövetelik a bóják, úszók és pontonok tartós műanyagborítását. Ez egy viszonylag egyszerű megoldás, amely segít megvédeni az anyagot a hullámoktól, az UV-sugárzástól, de akár a vízi vadvilágtól is. Tehát lényegesen tartósabb.

Az FFI most népszerűsíteni kezdte a felhasználás csökkentését, a jobb terméktervezést, valamint a habosított polisztirol átgondoltabb begyűjtését, megsemmisítését. De azt is javasolják, hogy a szennyezés kockázatait és következményeit tudatosítsák azokban, akik a tengeri környezetben ezt az anyagot rendszeresen használják.

Fotók: Phys.org

Nyitókép: Unsplash.com

About The Author

Vélemény, hozzászólás?