A diplomás, családos, vidéki harmincas tesz legtöbbet a környezetvédelemért egy friss kutatás szerint

Kettősség jellemzi a mai harmincasokat Magyarországon: ez az első olyan generáció, akik már az óvodában találkoztak a környezetvédelemmel, ugyanakkor szüleiktől nem kaptak kész mintákat arra, hogyan óvják meg a bolygót. Egy átfogó felmérés szerint mégis köztük rajzolódik ki azok tábora, akik a legaktívabban védik a környezetet – mutatja az UniCredit és a Scale Research reprezentatív kutatása. Az is kiderül, hogy az elégedett harmincasok számára egyértelmű, hogy felelős döntéseket hozzanak a környezetükért, az útkeresők és bizonytalanok  számára azonban csak a sokadik megoldandó feladat környezetvédelem.

 

Egy most készült kutatás szerint a magyar 30-39 év közöttiek négyötöde vallja azt, hogy fontos számára a környezete védelme,

mégis aktív lépéseket csak a diplomás, családcentrikus és elsősorban vidéki harmincasok tesznek a fenntarthatóságért.

Az UnicreditBank és a Scale Research felmérésében azt is kiemeli, hogy a család és az otthon megléte vagy hiánya óriási vízválasztó a harmincasok között: a generáció fele elégedett, révbe ért, vagy jó úton jár, és nem cserélne senkivel; a másik fele viszont még útkereső és borúsan látja a jövőt anyagi, szakmai vagy magánéleti gondok miatt. Ennek köze van a fenntarthatóság iránti elkötelezettséghez is.

A generáció tagjai úgy élik meg, a harmincas évek kihívásokkal és feladatokkal teli időszak, és kulcsfontosságú, mert a biztos és nyugodt jövőt kell megalapoznia. Fontos mérföldkő számukra, hogy ebben az életszakaszban már felelősséget kell vállalniuk tetteikért, és hogy a legfontosabb életesemények – karrier, családalapítás, gyermek születése – miatt rájuk nehezedő társadalmi nyomással is meg kell birkózniuk.

A generáció többségének lényeges téma a fenntarthatóság, 41%-uk ért egyet azzal, hogy a fogyasztók felelőssége a tudatos életforma kialakítása, egynegyedük a vállalatokhoz köti a felelősséget, egyharmaduk pedig a kormányokhoz.

 

A saját otthon és a család megléte vagy hiánya megosztja a harmincasokat – a fenntarthatóság tekintetében is. 

A generáció felét azok az otthon- és családközpontú harmincasok (49%, 632 ezer fő) teszik ki, akik jellemzően már házasok (vagy házasságot terveznek), gyermeket nevelnek (vagy 1-2 éven belül gyermeket szeretnének), és akiknek életében az otthon, a család és a barátok a legfontosabbak.

Elégedettek az életükkel, megtalálták az útjukat, karrierjük épül, nem riasztja el őket a felelősségvállalás. Jól érzik magukat a bőrükben, nem cserélnének más korosztállyal, legfeljebb az anyagi biztonság terén éreznek még némi hiányosságot. Többségük saját ingatlanban él, otthonuk az önkifejezésük része, hosszabb távú terveik pedig a lakásfelújításhoz, házépítéshez és gyermekvállaláshoz kapcsolódnak.

Számukra kiemelten fontos számukra a fenntarthatóság: nem pazarolnak vizet és áramot, szelektíven gyűjtik a szemetet és külön a használt elemeket, előnyben részesítik a tömegközlekedést, illetve a helyi termelők portékáit, és kerülik a műanyagcsomagolást.

A generáció másik felét azok a harmincasok (51%, 646 000 fő) alkotják, akik még jobbára családalapítás vagy gyermekvállalás előtt állnak, kevésbé elégedettek a jelenlegi anyagi vagy párkapcsolati helyzetükkel, jobbára csak túlélnek a jelenben. Szívesen hosszabbítanák meg azokat az éveiket, ahol egy ideig még nem kell felelős döntéseket hozniuk. Nincsenek hosszú távú terveik vagy befektetéseik, mobilak, életüket akár külföldön is el tudják képzelni, és ha van saját lakásuk, az is inkább csak gátja függetlenségüknek.

Elviekben fontos számukra a fenntarthatóság, mégis kevesen lépnek a komfortzónájukon kívülre és mondanak le a kényelmükről, vagy fogják vissza fogyasztásukat.

Nehezen terveznek, és stabil pontok (lakás, párkapcsolat, gyerek) hiányában kiszámíthatatlanabb számukra a jövő. Valamifajta csodavárás állapotában élnek: legfőbb céljuk, hogy a jelenlegi élethelyzetükből kimozduljanak. Anyagi helyzetük nem teszik lehetővé, hogy a közeljövőben saját lakásuk legyen; a munkanélküliség is őket (51%) sújtja leginkább. Ők jobbára spórolás céljából tesznek az életük részévé fenntarthatósági lépéseket, például autó helyett tömegközlekedést használnak, vagy spórolnak a vízzel, villannyal.

A 30-asoknak tehát csak a fele elégedett, jelentős részük még útkereső, a jövőjük pedig hosszabb távú célok hiányában bizonytalan. Környezetvédelemhez való viszonyukat ugyanez a megosztottság jellemzi.

Az elégedett harmincasok számára egyértelmű, hogy felelős döntéseket hozzanak a környezetükért, az útkeresők számára azonban csak a sokadik megoldandó feladat környezetük védelme.

A vidéki harmincas aktívabb környezetvédő, mint a fővárosi – mutatják az eredmények. A napjainkban felerősödő környezetvédelmi hangok és kampányok ellenére a számok azt jelzik, még mindig van tennivaló ezen a téren. Az jó hír a vizsgálat alapján, hogy a generáció 78%-a tartja fontosnak a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, de csak a diplomás, családos, otthonteremtő szegmens tesz érte aktívan. Az álláskeresésnél is főleg a magasan képzettek azok, akiknek szempont egy cég fenntarthatóság iránti elkötelezettsége.

Meglepő módon a fenntarthatósági törekvésekben (komposztálás, hazai áru vásárlása) sokkal inkább élen járnak a vidékiek, mint a fővárosiak, hiába trendi a téma Budapesten és a lehetőségek is adottak hozzá (csomagolásmentes boltok, újrahasznosítás). Sokaknál a környezet védelme kimerül a szelektív hulladékgyűjtésben és a komfortzónájukon kívül eső tevékenységek (a repülés és autóhasználat korlátozása) már érdektelenek számukra.

A vizsgálat szerint a harmincasoknak bőven van még teendője a környezetvédelem területén, de ez az első generáció, aki felismerte, hogy muszáj aktívan tennie a fenntarthatóság érdekében.

*A 30-asok élethelyzetének feltérképezése az UniCredit Bank és a Scale Research nagymintás, reprezentatív online kutatása alapján készült.

Fotó: Jessica Rockowitz / Unsplash