A holnapi közmeghallgatáson eldőlhet, hogy elpusztul-e 3 hektár erdő és az élővilága a Hajógyári-szigeten

Fordulóponthoz érkezhet a héten a Hajógyári-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházás, amelynek engedélyezése annak ellenére zajlik tovább, hogy kormányzati bejelentésben tájékoztatták a lakosságot a beruházás elmaradásáról. A környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás keretében augusztus 26-án, szerdán tartanak közmeghallgatást. Ha a beruházás engedélyt kap, akkor a Hajógyári-sziget értékes ártéri erdeinek sérülésén túl Budapest árvízi kockázatának növekedésével is számolni kell.

 

A hatósági eljárás során augusztus 26-án 10:00 órától rendezik meg a közmeghallgatást, amelynek helyszíne az Óbudai Kulturális Központ lesz – írja a WWF Magyarország.

Kiemelik, hogy ha megvalósul az árvízvédelmi fejlesztés, akkor

közel 3 hektár értékes ártéri erdő és az ahhoz kötődő védett élőlények elpusztulnak, a természetes folyópart és a közpark zöldfelülete pedig jelentősen csökkenni fog.

A sziget nagyobb részére jellemző közparki funkció az időszakos elöntéssel összeegyeztethető, a beruházás azonban indokolatlan és túlméretezett: megtérülése a hatásvizsgálat szerint is 130 év felett van.

Az árvízvédelmi beruházás ráadásul a Duna árterének további csökkenéséhez vezetne, mely Budapest térségében az árvízi kockázatot 7-10 cm-rel növeli. A többletkockázat a hatásvizsgálat szerint nem kompenzálható, ugyanakkor a Hajógyári-szigeten belül lehetővé teszi a fokozott beépítést.

Azt is kiemlei a szervezet, hogy a fejlesztés szembemegy a klímavédelmi és biodiverzitás-védelmi stratégiákkal és rontja a terület széndioxid-elnyelő képességét. A sziget töltésekkel való védelme a talaj kiszáradását okozza, ami csökkenti a klímaalkalmazkodási képességet, rontja a zöldfelületek természetességi állapotát és az élhető városi környezetet.

 „A tervezett beruházás számos helyen tartalmaz ellentmondásokat. Fontos kiemelni, hogy egy olyan beruházás, amely háttérbe szorítja a természetvédelmi és közvetlen életvédelmet szolgáló árvízvédelmi közérdekeket, valamint a fenntarthatósági szempontokat, nemcsak jogilag és erkölcsileg megkérdőjelezhető, hanem hosszabb távon még nagyobb költségeket generál” – mondta Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.

Nyitókép: Nani Williams / unsplash / illusztráció