Idén augusztus 22-re esik a Túlfogyasztás Világnapja, vagyis az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezi” az erőforrásait az emberiség számára. A dátum szimbolikus: azt a hatalmas nyomást fejezi ki, amelyet az emberi tevékenység az ökoszisztémákra gyakorol. Tavaly három héttel korábban jött el ez az időpont, a koronavírus-járány miatt ugyanis az ökolábnyomunk valamelyest zsugorodott.
Valamivel kisebb lett az emberiség ökológiai lábnyoma, és ez a a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye – mutat rá a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest.
Évről-évre hamarabb jött el ez a nap, 2018-ban még augusztusra esett, tavaly azonban már kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. A dátum mindenesetre szimbolikus: azt a hatalmas nyomást fejezi ki, amelyet az emberi tevékenység az ökoszisztémákra gyakorol.
Fogyasztásunkat tekintve jelenleg ugyanis úgy élünk, mintha 1,6 Föld állna rendelkezésünkre – pedig csak ez az egy van.
A WWF szerint az EU lakossága korántsem méltányosan használja bolygónk erőforrásait: a Föld biokapacitásának közel 20%-át használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7%-át foglalja magában.
Magyarország tavalyhoz hasonlóan idén is nagyon korán, június 14-én érte el a túlfogyasztás napját.
Történelmi a zsugorodás, de mégsem elég
A globális ökológiai lábnyom hirtelen zsugorodása ugyanakkor messze elmarad attól a mértékű változástól, amelyre szükség van a fenntarthatóság két alappillérének, az ökológiai egyensúlynak és az emberek jólétének biztosításához.
A történelmi zsugorodás – az 1970-es évek elején megkezdett mérések óta ez volt a legnagyobb elmozdulás a túlfogyasztás napjában egyik évről a másikra – hátterében álló két legfőbb tényező a fakitermelés és a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás visszaesése.
Az európai országok közötti jelentős eltérések ellenére egyetlen állam működése sem éri el a fenntartható szintet. Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezető munkatársa szerint Európa hosszú távú stabilitását, biztonságát és jólétét kizárólag egy egyebek között a párizsi klímaegyezményt és a fenntartható fejlesztési célokat is magába foglaló európai zöld megállapodással és zöld megújulással lehet biztosítani.
A szervezet szerint a koronavírus-járvány kezelését célzó erőfeszítések azt mutatják, hogy lehetséges rövid idő alatt megváltoztatni az erőforrás-felhasználási trendeket. Az elmúlt hónapokból levonható legfőbb tanulságok közé tartozik, hogy a biológiai sokféleséget muszáj megóvni az emberek és a bolygó egészsége érdekében, a jövőbeli világjárványok csak úgy kerülhetőek el, ha az emberek megtanulnak harmóniában élni a természettel, és a kormányok képesek gyorsan cselekedni a szabályozások és a pénzügyi döntések szempontjából, és ha az emberéletet helyezik mindenek elé.
