Epipactis pseudopurpurata 2015. 07. 21. Budai-hg.

Csupa meglepetés az ország legkisebb orchideája, amit 2013-ban fedeztek fel

Közel 10 éve a Budai-hegységben, Telki határában, a magyar flórában új fajként előkerült a trencséni nőszőfű (Epipactis pseudopurpurata), ami ma hazánk legkisebb termetű erdei orchideája. A növény ezekben a napokban nyílik, és felbukkanása óta sok meglepetéset okozott a kutatóknak. 

2013 július elején a Telki közigazgatási területéhez tartozó Vasvári-erdőben egy kistermetű, kis levelű virág néhány bimbós példánya került elő. A botanikusok már akkor a nőszőfűre gyanakodtak, de ezt csak július közepén tudták biztosan megállapítani, amikor a területre visszatértek és a korábban látott töveket virágzó állapotban is megfigyelhették. Akkor a faj három virágzó és néhány, a szárazság következtében elszáradt, illetve sérült példányát találták.

Az azt követő években érdekesség volt, hogy 2014-ben a növény egyáltalán nem virágzott, 2015-ben viszont – a korábban látott tövek tágabb környezetében is – összesen 16 virágzó hajtást számoltak.

Fotó: Lukács Róbert / Flickr.com

A kis orchidea magyar elnevezését a szakmai körökben meghirdetett szavazás nyomán kapta, amely felvidéki lelőhelyére és elterjedésére utal. Mivel a hajdani Trencsén vármegye az Északnyugati-Kárpátok területén húzódik, így meglepetés volt az attól távoli, budai megjelenése. Azóta a Gödöllői-dombság területén is megtalálták 2 kis állományát – írja most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága.

Apró, törékeny hajtásai július első felében jelennek meg, a völgytalpi gyertyános-tölgyesekben, majd a hónap utolsó hetében, augusztus elején virágoznak. Csapadékosabb, hűvösebb időjárás esetén a virágzás eltolódhat augusztus közepéig is. Száraz, meleg aszályos időszakban – több más, ritka erdei nőszőfűfajhoz hasonlóan – a növény „besül” virágai beszáradnak, lepotyognak, ilyenkor már szinte felismerhetetlenné válnak. (Ez a jelenség jelentősen megnehezíti, ellehetetleníti a kutatók dolgát, új fajok felfedezését.)

A trencséni nőszőfű virágai az önbeporzáshoz módosultak, a rovarbeporzású fajokéhoz képest egyszerűbbek, kevésbé feltűnőek.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kér mindekit, hogy ha esetleg talál egy-egy példányt, értesítse őket.

Lefotózni nem mindig egyszerű: mivel nagyon kisméretű növényről van szó, azok a telefonok és fényképezőgépek alkalmasak a megörökítésére, amelyek 5 cm távolságon belül is képesek fókuszálni. 

Nyitókép: Molnár V. Attila kutatói blogja

__________________________________________________________________________

Vélemény, hozzászólás?