Egyedülálló vulkánok az Alföld peremén

Vulkántúra és madárgyűrűzési bemutató lesz holnap a Kaszonyi-hegyen. Érdemes elmenni, főleg azoknak akik nem tudják, hogy a tarpai Nagy-hegy és a barabási Kaszonyi-hegy a Beregi-síkságon az Alföld legidősebb, felszíni geológiai képződményei.

 

Ezek a vulkáni formák a hajdan több ezer négyzetkilométernyi kiterjedésű nyírségi vulkáni terület mindmáig felszínen maradt „csúcsai”.

Kialakulásuk fő szakasza 16,4-5,5 millió évvel ezelőttre tehető, és a belső-kárpáti vulkáni működéshez kapcsolódik.

Az Északnyugati-Kárpátok szerkezet-földtanilag négy részre osztható:

Legészakabbra a Külső-Kárpátok karéja húzódik, délebbre eső tömbje a Belső- (Nyugati-) Kárpátok. A két egység között egy keskeny szirtöv található, míg legdélebbre a fiatal, miocén vulkáni hegységek sorakoznak a belső-kárpáti vulkáni övezet részeként.

A miocén elejétől nagyszabású tűzhányó-tevékenység kezdődött a Belső-Kárpátok déli peremén. A vulkáni hegylánc kettős vonulatsorban alakult ki: déli része Magyarország, északi része Szlovákia területén van. Közepes méretű, főleg andezites rétegvulkáni építmények füzére jött létre, amely több-kevesebb genetikai kapcsolatban van az alatta és körülötte előforduló, valamivel idősebb riolittufaszintekkel (főleg úgynevezett ignimbritekkel). 

A Nagy-hegy eredetileg rétegvulkáni kúp lehetett, míg a Kaszonyi-hegy régebben riolitlávaként definiált kőzete tulajdonképpen egy ignimbrittakaró maradványa. 

Az ignimbrit (igni = tűz, imbri = eső) vulkáni kőzet, amelynek kialakulásában a robbanásos kitörés mellett az újraolvadás is szerepet játszott.

A rétegvulkánok sűrű magmája nehezen talál utat a felszín felé, emiatt a kitöréseik robbanásos jellegűek. Mivel a lávaömlést általában kisebb-nagyobb méretű törmelék, illetve tufa és hamu kidobása előzi, ezért szendvicsszerűen épül fel a kúpjuk. 

Az akár több ezer méter vastagságot is elérő Nyírségi Vulkáni Formáció süllyedése a harmadidőszak végén (mintegy 2,5 millió éve) kezdődött meg, és jelenleg a kőzetei – a Beregi-síkot leszámítva – több száz méter mélységben vannak.

A Nagy-hegy aljzata a radiometrikus korvizsgálatok alapján mintegy 10,5 millió éves. Vulkáni kúpját a puhább kőzetek lekoptatásával fokozatosan romvulkánná alakította az erózió, míg végül csak a kürtő kemény kitöltése maradt meg.

Élet a hegyen

Az évszázadok során a Nagy-hegy eredeti növénytakarója gyakorlatilag eltűnt, de még most is számos védett és fokozottan védett állat talál itt élőhelyet. Rovarvilágának legnevezetesebb képviselője a beregi sokbordás futrinka. (Első magyarországi példányát éppen egy tarpai borospincéből írták le.)

A szakvezetéses séta során a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozó Barabás melletti Kaszonyi-hegy fejlődéstörténetét, kőzeteit is megismerhetik a földtudomány iránt érdeklődők. A körtúrán az egykori kőbányát és a terület jellegzetes élőhelyeit, valamint a hegy és környezetének gazdag élővilágát, természeti értékeit mutatjuk be.

A területen zajló élőhely-kezelések és fajvédelmi tevékenységek folyamatába, valamint a madárgyűrűzés rejtelmeibe is betekintést nyerhetnek a program résztvevői.

Találkozó szeptember 19-én, szombaton 9.45-től Barabáson, a körforgalomból az országhatár felé kivezető úton, indulás 10 órakor. A séta időtartama három-négy óra, a táv két-három kilométer, mintegy 70 méter szintemelkedéssel. A részvétel ingyenes, azonban a létszámkorlát miatt előzetes bejelentkezés szükséges. Jelentkezés és további információ a szatmarbereg@hnp.hu e-mail-címen vagy a 70/198-9731-es telefonszámon.

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park

Nyitókép: Kilátás a Kaszonyi-hegyről, háttérben a Kárpátok előhegyei
(Fotó: Habarics Béla)