Az emberiség az elmúlt 70 évben többet fogyasztott, mint valaha

1950 óta egyértelmű az emberiség mértéktelen energiafelhasználása – jelzi egy új kutatás. A szerzők pontokba szedik, hogy milyen környezetkárosíró okokra vezethető vissza a Föld kőzetrétegeinek megváltozása.

A CU Boulder által vezetett új tanulmány az energiafelhasználás, a gazdasági termelékenység és a globális népesség rendkívüli növekedési ütemét és mértékét veszi górcső alá, amely a Földet egy új földtörténeti kor, az antropocén felé sodorta. A Föld kőzetrétegeinek különféle fizikai, kémiai és biológiai változásai 1950 körül kezdődtek – írja a phys.org.

Jaia Syvitski, a CU Boulder professzora vezetésével a Nature Communications Earth and Environmentben megjelent tanulmány a környezeti változások mozgatórugóit dokumentálja az elmúlt 11 700 évben, vagyis a holocén korszakban.

“Az ember által okozott drámai elmozdulások 1950 óta egyértelműek. Az egész bolygón átívelő változások módosították az óceánokat, folyókat, tavakat, partvonalakat, növényzetet, a talajt és az éghajlatot” – jelzik a szerzők.

“Ez az első alkalom, hogy a tudósok ilyen átfogó mértékben dokumentálják az emberiség geológiai lábnyomát egyetlen kiadványban” – mondta Syvitski.

Az elmúlt 70 évben az emberek meghaladták a megelőző 11 700 év energiafogyasztását – főként a fosszilis üzemanyagok elégetése révén. Az energiafogyasztás hatalmas növekedése teret adott az ipari tevékenység, a szennyezés, a környezetrombolás és az éghajlatváltozás drámai növekedésének – szögezik le a kutatók.

A tanulmányt az Antropocén Munkacsoport (AWG), egy interdiszciplináris tudóscsoport jegyzi. A csoport támogatja annak az elméletnek és törekvésnek az elfogadását, hogy az antropocén egy új földtörténeti kor legyen, amelynek kezdete az emberi tevékenység elsöprő hatása miatt az 1950-es évekbe nyúlik.

Az antropocén

Új földtörténeti kor, amelynek kialakításában már mi magunk is résztvettünk. Az emberiség a tevékenysége által a földtani környezetben képes volt létrehozni egy új, a korábbiaktól eltérő összetételű üledéket, ami réteggé formálódva az elkövetkező évmilliókban is kimutatható lesz.

A holocén koron belül több korszak létezik, ám a tudósok egy része (ahogyan Syvitski és csapata is) javasolja, hogy az antropocén külön, új földtöréneti korként jelenjen meg a bolygó történetében.

“Nagyon sok összetevőből áll a Föld rendszerének ma tapasztalható megváltoztatása” – mondta Syvitski. “Ha hirtelen egy zöldebb világba kerülnénk, ahol nem fosszilis tüzelőanyagokat égetnénk, az üvegházhatású gázok fő bűnösét, még akkor is óriási lenne a változás a bolygónkon.”

A tanulmány 18 szerzője összevetette a meglévő kutatási eredményeket, hogy kiemelje a megnövekedett energiafogyasztás és más emberi tevékenységek által okozott legfőbb hatásokat, amelyek jelentősége megnőtt 1950 óta.

Három fő hatás a bolygóra, amit az emberi tevékenység okozott:

• 1952 és 1980 között a globális nukleáris fegyverkísérletek részeként több mint 500 termonukleáris robbanást hajottak végre. Ennek következtében több radioaktív szennyezőanyag került a környezetbe, mint az egyéb emberi tevékenységből származó radioaktív anyagok együttvéve.

• Üvegházhatású gázok: szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, PFC, HFC, SF6. Ezek közt körülbelül 1950 óta az emberek megduplázták a fix nitrogén mennyiségét a bolygón a mezőgazdasági termelés révén. A dinitrogén-oxid elsősorban a nitrogén alapú műtrágyák használatával, a nitrogén felhasználásával készült ipari anyagok által és a fosszilis tüzelőanyagok égetése során képződik. A klórozott, fluorozott szénhidrogének (ún. CFC-gázok) használata a II. világháború után széles körben elterjedt: hűtőgépekben, légkondicionáló berendezésekben, hajtógázokként, habosító anyagként stb. A légköri üvegházgázok közül ezek a legaktívabbak, vagyis egyetlen molekulájuk a legerősebb üvegházhatást fejti ki. Fontos a szerepük a sztratoszférikus ózon lebontásában is. A természetben eredetileg nem fordultak elő, de iparilag nagy mennyiségben állították elő őket. Ezek az anyagok mind a légkör összetételének változásához vezettek. Ma már tudjuk, hogy a Föld felszínközeli légrétege melegszik. E változások mértéke sokkal nagyobb, mint amit a természetes folyamatok indokolhatnának, illetve az általunk belátható földtörténet során valaha is bekövetkezett,

• Az emberek a 20. század közepe óta évente annyi millió tonna műanyagot állítottak elő, hogy a mikroműanyagok szinte mindenütt elérhetőek.

Syvitski és társszerzői szerint a fent leír változások nem mindegyike befojásolja geológiai szempontból az antropocént, de ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, további módosulások várhatóak a kőzetlemezekben.

Az American MIneralogist c. folyóirat 2017-ben listát állított össze azon ásványfajokról, melyek emberi közreműködés nélkül nem jöhetek volna létre. Azaz az emberi beavatkozás a földi életbe nemcsak az élővilágot alakította át, hanem az élettelent is.

A ma leírt 5000 ásványfaj kb. 4%-a a lista szerint antropogén hatására alakult ki, bányákban, meddőhányókon, szárazföldi és tengeri salaktemetőkben, olajvezetékek mentén, hajóroncsokban stb., de újonnan kifejlesztett anyagokban is, így egyre inkább, ami indokolttá teszi az Antropocén földtani kor bevezetését.

Syvitski az INSTAAR igazgatójaként dolgozott 1995-től 2007-ig, így most lehetősége nyílt arra, hogy összefogja a tanulmányhoz szükséges különböző környezeti tudományágak tudósait, beleértve a geológiát, a biológiát, a földrajzot, az antropológiát és a történelmet.

Szükségét látta annak is, hogy a világ minden tájáról különböző háttérrel és tapasztalatokkal rendelkező emberek gyűljenek össze és dolgozzák ki a megoldásokat.

“Mi, emberek, együttesen kerültünk ebbe a rendetlenségbe, együtt kell működnünk, hogy megfordítsuk ezeket a környezeti trendeket és kiássuk magunkat a bajból” – mondta Syvitski. 

Nyitókép: Unsplash