Durva telek jöhetnek, jelzik az MTA és az ELTE kutatói

Egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok várnak ránk. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás – mutatnak rá az MTA és az ELTE szakemberei.

Az utóbbi évek az északi mérsékelt égövben egyre változékonyabb teleket hoztak. Nem ritkán extrém hóviharok söpörnek végig az észak-amerikai vagy az eurázsiai kontinensen, máskor pedig egészen enyhe időjárási viszonyokat tapasztalnak távoli északi vidékeken is. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai most újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra

Tél Tamás professzor (ELTE Elméleti Fizikai tanszék) és kollégái, Haszpra Tímea,  Herein Mátyás, valamint Topál Dániel elsőként kezdtek foglalkozni az éghajlati szimulációk úgynevezett snapshot (vagyis pillanatfelvétel) megközelítésével, amelyhez úgynevezett sokasági éghajlati szimulációkra van szükség – jelzi az mta.hu.

A kutatók tanulmányukban két éghajlati modell több mint száz, különböző kezdeti állapotból indított idősorokból álló sokaságát elemezték. Az Északi-sark és az alacsonyabb szélességek éghajlatát mintegy összekapcsoló légköri nyomásanomália-mintázat (arktikus oszcilláció) várható jövőbeli változásait elemezve kiolvashatóvá vált, hogy a jövőben mely térségekben lesz nagyobb és hol kisebb az oszcillációhoz kapcsolódó nyomásingadozás amplitúdója.

Eszerint összességében egyre nagyobb kilengések várhatóak az Északi-sark körüli térség légnyomásában. Ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörésekre számíthatunk, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok is várhatók.

Ezzel egyidőben a Föld egymástól távoli területének időjárása közötti kapcsolatokban is változások várhatók. Az arktikus oszcillációhoz köthető, és a Kárpát-medence téli időjárás előrejelzésében is fontos távkapcsolatot jellemzi például Babolcsai György meteorológus Decemberi Anomália Indexe, amely éppen az észak-atlanti térség légnyomásának kora őszi értéke és a Kárpát-medence decemberi átlaghőmérséklete közötti kapcsolatot jellemzi.

Világos, hogy a meteorológusok számára minden ilyen távkapcsolat nagy érték, hiszen ezek könnyebben kiszámíthatóvá teszik az időjárás szeszélyeit.

Ugyanakkor a kutatók azt találták, hogy egyre nehezebben lehet az oszcilláció fázisát jellemző index alapján megjósolni, hogy mindez milyen konkrét időjárást jelent.

Nyitókép: Cristifer Jeschke / Unsplash

About The Author