A tengeri szivacsok bioindikárorként fontos feladatot tölthetnek be a tengerek mikrooműanyag-tartalmának felmérésében, jelzik egy tudományos kutatás nyomán, melyben összesen 34 féle mikroanyagot mutattak ki a vizsgált szivacsok szöveteiben.
A szivacsok a testükön áttörő nyílásokon beáramló vízből a galléros-ostoros sejtek szűrik ki a törmelékeket, apróbb élőlényeket, éppen ezért könnyen befogadhatják a mikorműanyagokat és más antropogén eredetű szennyező anyagokat is.
A világ óceánjainak emberi eredetű szennyezése (műanyagok és más ipari hulladékok) egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémák életképességére. Elengedhetetlen, hogy legyenek olyan módszerek, amelyekkel felmérhető és számszerűsíthető a szennyeződés nagysága, annak érdekében, hogy hatékonyan csökkentsék a károkat – írja a phys.org.
A Environmental Pollution folyóirat új számában publikált tanulmányban a müncheni LMU professzora, Prof. Dr. Gert Wörheide által vezetett kutatócsoport rámutatott, hogy
a tengeri szivacsok bioindikátorként komoly lehetőséget jelentenek a tengerekben található mikroméretű szennyező anyagok monitorozásához.
A szivacsokat az óceán porszívóinak is nevezik, mivel az áramlatokban szuszpendált apró részecskékből táplálkoznak, kiszűrik azokat a tengervízből.
A mikrorészecskés szennyezők vizsgálatához Wörheide és munkatársai minerlizált szivacsokból vettek mintákat egy korallzátony közelében, az indonéz Bangka-sziget partjainál.
“Azért választottuk ezt a helyet, mert Délkelet-Ázsia a műanyag szennyezők hotspotja az óceánokban” – mondja Elsa B. Girard, a tanulmány vezető szerzője. “A szivacsok abban is segíthetnek, hogy megfelelő eljárásokat dolgozzunk ki a szennyezőanyagok korallzátonyokra gyakorolt káros hatásainak csökkentésére” – magyarázza. .
A müncheni SNSB Mineralogical State Collection és az LMU Kémiai Tanszékének és Nanotudományos Központjának (CeNS) szakemberei, valamint a biológusok két innovatív módszerrel vizsgálták a zátonyból gyűjtött mintákat.
Kétfoton-mikroszkópiával megerősítették, hogy a szivacsok szövetei valóban tartalmaznak mikrorészecskéket. Ezután Raman spektroszkópiával jellemezte maguknak a részecskéknek a természetét.
A második technikával kapott adatok 34 különböző típusú mikrorészecske jelenlétét mutatták ki a szivacsszövetekben. A spektrum a műanyagoktól, például polisztiroltól a pamutig és a titán-dioxidig (TiO 2) terjedt. Ez utóbbit elsősorban színezékekben és festékekben használják, valamint a fényvédő krémek alkotóeleme.
A kutatók szivacsmintákban 90-600 részecskét fedeztek fel grammonként. “Mivel a szivacsok súlya akár több száz gramm is lehet, ezen eredmények alapján úgy becsüljük, hogy mindegyikben több mint 10 000 részecske halmozódhat fel” – mondja Wörheide. “Ez a tény alkalmassá teszi őket arra, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az óceánok antropogén mikrorészecske-szennyeződését.”
A szerzők szerint a szennyeződések mérése biopsziavétellel élő szöveteken anélkül elvégezhető, hogy az kárt tenne az egyedekben.
You may also like
-
Százötven madárodút kapnak óvodák, cél a környezettudatos nevelés
-
50 százalékkal csökkent a fecskeállomány hazánkban, de közösen a folyamatot megállíthatjuk
-
Nehézfémszennyezés érkezett a Szamoson Romániából tegnap este
-
Kőolaj kutat fúrna a Mol az Őrségben, és ez visszavonhatatlan természeti károkkal járhat
-
Ideje végre jobban ellenőrizni a talaj műanyagtartalmát is