Jó hír a szőlészeknek: egy eljárással kivédhetőek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai

Tudod, mi a töppesztés a borászatban? Egy már-már klasszikus eljárás, amivel egyébként áthidalhatóak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai.

A klímaváltozás, a megváltozott vagy éppen változó éghajlati adottságok kétségtelenül kihívások elé állítják a gazdálkodókat is. A töppesztés egy olyan módszer a szőlészetben, amelynek során magas minőségű, koncentrált alapanyagból minimális veszteséggel az időjárás viszontagságainak kiküszöbölésével, különleges ízvilágú szalmaborokat állítanak elő. S mint kiderült, a klímaváltozás okozta termesztési problémákon is segít. Erre a speciális borkészítési módszerre figyelt fel Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campusának munkatársa észak-olaszországi gyakorlati útja során.

A módszer évszázados tradíciójú Európában, itthon azonban ritkán alkalmazzák.

Csupán egy-egy pincészet foglalkozik vele a Badacsonyi Borvidékről és a Nagy-Somlói Borvidékről is.

„A szalmabor töppesztett szőlőből készülő borkülönlegesség, mely a szárítási folyamat során nedvességtartalmának jelentős részét elveszíti, ezáltal az eljárás végére a bogyók koncentrált beltartalmi értékekkel bírnak. Nevét a hagyományos szalmaágyon történő szárítási eljárásról kapta, azonban napjainkra elterjedtek más módszerek is, mint például a ládákban történő vagy a drótra, madzagra felfűzött fürtök szárítása. Történeti írások szerint az első borok i.e. 10.000 évvel, a télire elrakott szőlő esszenciájából készültek. A töppedt szőlőszemeket a hideg idő beköszönte előtt edényekbe tették, ami gyümölcslevet eresztett és megerjedt.  Hésziodész görög költő i.e. 800-ban írt egy szárított szőlőből készült borról, melyet ciprusi mannának neveztek” – tájékoztat a szte.hu honlapja.

Kérdőív és személyes interjúk segítségével a fiatal kutató információkat szerezett a hazai és nemzetközi szalmabor előállítóktól és forgalmazóktól. Voltak köztük olasz, francia, görögországi pincészetek is. Egészen részletes képet kapott az eljárásról, az alapanyagokról, szőlőfajtákról vagy például a szárítás időtartamáról.

Kísérlet a padláson

Saját kísérletbe is kezdett: a Georgikon Tangazdaság cserszegtomaji pincészetében berendeztek számára egy kutatóhelyiséget a pincészet feletti padláson, ahol jelenleg is összehasonlításokat végez a hazai klímán is alkalmazható töppesztési eljárásokról.

Például egy munkatársával lemérték a tavalyi és idén termett szőlőfürtöket a pincészet területén, feljegyezték a fertőzések okozta veszteségek mértékét, meghatározták a bogyók felszínén található gombatörzseket, és az elkészült bor savprofilját és egyéb analitikai paramétereit is elemezték. Ezekből mind kiderül, hogy az adott fajta mennyire alkalmas szalmabor termesztésre.

„A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy amennyiben a szőlőt teljes érettségben, vagy annál korábban, magasabb savtartalommal szüretelik, majd azt fedett, jól szellőző helyiségben megfelelő körülmények között töppesztik, az időjárás okozta mind gyakrabban jelentkező viszontagságok teljesen vagy részben orvosolhatók a fajtaszerkezet átalakítása nélkül.”

Nyitókép: Tijana Drndarski/Unsplash

About The Author