Magyar kutatók vezetik a világ etológiai ranglistáját

Tizenöt éve a világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja az ELTE Etológia Tanszéke – írják olasz kutatók az Animal Cognition folyóiratban. A mai napig a legolvasottabb etológiai tanulmányok egyike is az ELTE kutatóitól származik, amikoris kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat.

Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első OTKA pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye.  Az ELTE Etológia Tanszéke pedig 2005 óta tartja vezető szerepét, amely az olasz Animal folyóirat szerzői szerint „mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében”.

Azt is hozzá teszik, hogy míg korábban az ELTE-t a University of Toronto követte, 2018-ra a University of Vienna foglalta el a második helyet, jelentős részben a Budapesten 2005-ben PhD-fokozatot szerzett Virányi Zsófia Bécsbe költözésének köszönhetően.

Mi lehet a magyar etológusok titka?

Ritka, hogy egy magyar kutatócsoport évtizedeken át megőrizze vezető szerepét a nemzetközi porondon. A jelentős tudományos áttörésekhez szükséges egy stabil, nagy hagyományokkal bíró kutatócsoport szellemi tudásbázisa. De ahhoz, hogy egy kutatói közösség stabilan az élvonalban maradhasson, nem csak a szakmai, hanem az emberi kvalitások is fontosak, valamint a kutatott témák stabilitásának és folytonos megújulásának optimális aránya – írja az elte.hu.

Az ELTE Etológia Tanszékén e feltételek szerencsés együttállása figyelhető meg. A vizsgált jelenségek egy része – például a kutya-ember interakciók, kommunikáció, kötődés – megbízhatóan átível akár évtizedeket is, de rendszeresen felbukkannak úttörő témák vagy vizsgálati módszerek is, mint amilyen a kutya-agyműködés vizsgálata, robot-etológia, önreprezentáció, automatizált viselkedésfelismerés és szótanuló kutya-géniuszok kutatása.

Molnár Attila Dávid: Farkaslesen / 2005

Az olasz etológusok egyébként harminc évnyi etológiai szakirodalmat átfésülve azt is igazolták, hogy az utóbbi időben egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó szakcikk. Amíg 2005-ben körülbelül 20 kutyás publikáció jelent meg, ez a szám 2018-ra 170-ig futott fel (ebből 12% magyar szerzőségű).

A mai napig a legolvasottabb tanulmányok a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat.

Később a temperamentum, személyiség témájú cikkek szaporodtak meg. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek (pl. Alzheimer kór) modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért vizsgáló kutatások, és fontosabbá vált a fajták és nemek jellemzőinek leírása, elsősorban az agresszivitás kapcsán.

A tudományos világ amúgy a magyar kutatók elismeréséről is gondoskodott: 2020-ban a csoport vezetőjét, Miklósi Ádámot az Academy of Europe tagjai közé választották, helyet kapott a legsikeresebb kutatók listáján, Kubinyi Enikő után pedig Andics Attila Lendület-csoportvezető is elnyerte öt évre az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos pályázati támogatását.

Nyitókép: Horkai Zoltán és farkasfalkája. Fotó: Járdány Bence

About The Author