Meg kell menteni a Hévízi-csatorna növényvilágát

Hévíz jelképe, a tündérrózsa nemcsak a tóban, de annak lefolyójában, a Hévízi-csatornában is nagyon jól érzi magát. A hőpatak élőhelye, növény- és állatvilága egészen unikális Európában. Éppen ezért fontos a gazdag faunát veszélyeztető idegenhonos fajokat minél előbb gyéríteni és eltávolítani.

A klímaváltozással egyre több invazív, inegenhonos faj jelenik meg hazánkban is. Az invazív fajok nem válogatnak, így olyan egyedi élőhelyeken is elszaporodnak, mint az Európában különleges Hévízi-csatorna (Hévíz-patak, hőpatak). Ezen a csatornán keresztül cserélődik ki a Hévízi-tó vízkészlete, mégpedig úgy, hogy a forró víz először keresztülmegy az Ingó-berek nádasán, majd 13 kilométer után a Zala folyóba ömlik.

Ez a melegen párolgó lefolyó Európa-szerte egyedi életkörülményeket teremt. Növényvilága a trópusi folyókéra emlékeztet, rendkívül gazdag faunájú.

A növények közül kiválóan érzik magkat itt a különböző tündérrózsák (Nymphaea), például a kisvirágú őshonos fehér vagy a ciklámenszínű tündérrózsa, ami a város címernövénye, és amelyet Lovassy Sándor ornitológus, biológus Indiából hozott ide a 19. század végén. (Ma is tudjuk, hogy a telepítést követő 33. napon, 1898. július 5-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág.)

Az ezredforuló után jelent meg az invazív kék tündérrózsa a Hévízi-tó és a lefolyó felszínén, és egy dísznövénykertész óvatlansága miatt szaporodni kezdett. 2008 óta irtják, mert a fehér és vörös példányokat kiszorítja. Azóta pedig több indegenhonos faj is megtelepedett az élőhelyen.

Nagy területeken kell gyéríteni

A Hévízi-csatornán a gyérítés a Hévízi-tó kifolyóján található zsiliptől a 76. számú közlekedési útig terjed, ez közel 10 km hosszú. Azokat a szakaszokat, ahol nincsenek vagy kis mértékben fordulnak elő védett vagy védendő növények, kikerülik. Vannak azonban olyan zónák, ahol nagy kiterjedés élnek védett vagy védendő fajok, ezeken a részeken a gyérítést a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai kézi eszközökkel, esetenként vépekkel végzik – jelzi az Igazgatóság, mely a “Hévíz-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című projekt keretében tisztítja a csatornát.

A kulcsszó: biodiverzitás

Alapvetően a cél egyértelmű, hiszen elsősorban a nagy biodiverzitású értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetén kell javítani. Vagy ott, ahol a természeti értékek pusztulása az elmúlt időszakban ijesztően felgyorsult, és a fajok veszélyeztetettsége folyamatos növekszik.

Íme, a projekt konkrét céljai:

• A Hévízi-tó körüli leromlott állapotú élőhelyek (véderdő és gyepek) rekonstrukciója.

• A tó őshonos élővilágát veszélyeztető özönfajok visszaszorítása és fajvédelmi tevékenység megvalósítása.

• A Hévíz-Keszthelyi-láp területén a leromlott állapotú gyepterületeken a biodiverzitás növelése.

• A Hévízi-tó TT-nek, a Hévízi-csatornának és a Hévíz-Keszthelyi-lápnak, mint a Keszthelyi-hegységet a Kis-Balatonnal összekötő zöld folyosónak, a bemutatási infrastruktúrájának a fejlesztése.

Nyitókép: Wikipédia