Most már biztos, hogy egy gyarapodó farkascsalád lakik a Bükkben

Néhány évtizede még szakmai körökben is vita tárgya volt, hogy élnek-e farkasok a Bükkben. A nyomok alapján ugyanis leginkább kóbor kutyákat valószínűsítettek a védett területeken – jelzik Bükki Nemzeti Park szakemberei. Azonban egyre több, a bükki ordasok megtelepedésére utaló életnyom, majd kameracsapdás felvétel került elő ezekről a 2001 óta fokozott jogi védelmet élvező nagyragadozókról. Ma már biztos: egy folymatosan gyarapodó család lakik a területen.

2000-ben még egyetlen, kölyökkel együttmozgó nőstény farkast tudtak azonosítani a szakemberek, míg ez a szám 2018-ra egy teljes, ötkölykös családra bővült csak a Bükk-hegység területén.

2019-ben négy, míg 2020-ban három kölyök és szülei, rokonai jelentek meg a felvételeken – jelzi a bnpi.hu.

Ezek és a fellelt életnyomok alapján kijelenthetjük, hogy a Bükk és peremi élőhelyein egy rendszeresen szaporodó farkas család lakik.

Az Igazgatóság teljes működési területei pedig három-négy farkas falkának biztosítanak otthont.

Mindez országos viszonylatban is kiemelkedő érték, ugyanis csak az Aggteleki- és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság erdős területein élnek kis számban farkas családok.

A rendszeresen szaporodó farkasokon kívül , időszakos vendégként a barna medve is átkóborol a szomszédos szlovákiai élőhelyekről, de Magyarországon nem szaporodik.

A farkasok megtelepedése miatt a gazdálkodók aggódnak, ami nem is csoda, hiszen generációk óta nem kellett ezzel a kihívással szembenézniük, egyszerű kerítéssel körbekerített erdőszegélyi legelőkön is több-kevesebb biztonságban tudhatták a legelő jószágaikat. Kárt bennük legfeljebb a kóbor kutyák tehettek.

A farkas-állomány egyedszámának fokozatos emelkedésével párhuzamosan azonban a félelmek is erősödtek: kárt tesznek-e a juhokban, szarvasmarhákban a farkasok? Mit lehet tenni ennek megelőzésére? A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egy olyan megközelítéssel igyekszik orvosolni ezt kérdést, hogy nem a már bekövetkezett kárt próbálja kompenzálni – hiszen ennek bizonyítása, kivizsgálása körülményes és a gazdálkodó számára is nehézkes, akár lelkileg is megterhelő lehet – hanem igyekszik megelőzni a bajt.

A gazdákkal együttműködve egy nagyragadozó-barát gazdálkodási formát terjesztenek el.

Ennek az alapja az, hogy amennyiben olyan területen zajlik a külterjes állattartás, ami egyben a nagyragadozók életterében található, úgy kérésre ingyenesen biztosít a BNPI egy 5+1 soros villanypásztor rendszert a gazdálkodóknak. Ennek beüzemeléséhez, kezeléséhez is nyújtunk szakmai segítséget.

Ezen felül, szintén igény esetén, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesülettel együttműködő Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program jóvoltából és segítségével őshonos kuvaszkölyköket kaphatnak a gazdálkodók, amelyek beszoktatásában, nevelésében is segítséget nyújt az egyesület.

Ez a kettős védelem már kellő hatékonyságú biztosítéka annak, hogy a farkasok ne tudjanak kárt tenni a legelő állatállományban. A működési területünkön jelenleg húsz gazdálkodó kapott a kártalanítási költségvetési keret terhére villanypásztor-rendszert és 2020. november folyamán még öt újabb gazda részesülhet ebben. Szintén a működési területünkön jelenleg tizenegy gazdálkodó jutott kuvaszokhoz a Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program révén. Ez összesen tizenhat őrkutyát jelentett.

A lakosságot is felkészítik – főleg előadások keretében – a konfliktusmentes együttélésre. Minden bejelentett valós vagy vélt káreseményt a szakemberek valamint a természetvédelmi őrszolgálat tagjai azonnal ellenőriznek.

Nem csupán a fellelhető nyomokat azonosítják, de minden esetben genetikai mintát vesznek, ennek segítségével teljes bizonyossággal lehet azonosítani a ragadozó fajt. Emellett szakmai tanácsadással is segítik a helyszínen a gazdálkodókat. “Általánosságban kijelenthető, hogy elmúlt években egy jó gyakorlatot sikerült a gazdákkal kialakítani és ennek számos hozadéka már most megmutatkozik. Drasztikusan csökkent a farkasok által a haszonállatban okozott kár aránya és ezzel párhuzamosan a gazdálkodói panaszok száma is.”

Mint írják, ha létrejön a kölcsönös bizalmon alapuló rendszeres kapcsolattartás, akkor a hosszú távú együttműködésnek a gazdálkodók és a farkasok is a nyertesei lesznek.